The Number Of The Bulls (BEFEJEZETT)

36. Fejezet: Montreal

*Szerda este*

Max feje a hasamon pihent, karjaival átölelte a derekamat és úgy néztük a sorozatunkat. A fejét simogattam és néha megpuszilta a kézfejemet.

-Na ez a tökéletes kezdése a hétvégének!-mondta Max.

-Már csak a tökéletes zárás hiányzik.

Hallottunk egy kopogást és egyszerre morogtunk fel, hogy valaki este fél tízkor meg mer minket zavarni.

-Max, a szekrénybe!

Leszállt rólam és komótosan elfoglalta a rejtekhelyét. Odaléptem az ajtóhoz és kinyitottam.

-Hali Isa!-köszönt nekem Dan.

-Baszki Daniel.-sóhajtottam.

-Mi az?

-Megzavartál egy romantikus pillanatot.

-Mondd, hogy nem a ti huncutpartitokat zavartam meg.-mondta falfehér arccal.

-Mi a fasz, Dan?! Nem! Csak tudod kettesben sorozatot néztünk. A nem perverz értelembe vett Netflix & Chill műfaját gyakoroltuk.

-Ohh... Na mindegy, bejöhetek?

-Gyere.-mondtam.

Dan belépett és becsuktam az ajtót.

-Max, kijöhetsz a szekrényből!-erre Super Max a szó szoros értelmében kiesett a szekrényből.

-Mi a...-mondta Dan és én felnevettem.

Max fején ott lógott az egyik melltartóm, amit egy laza mozdulattal visszadobott a szekrénybe.

-Pedig a sötétkék a te színed.-mondta Dan kuncogva.

-De Isa melltartóit nem szívesen hordanám.

-Pedig jól állna.-mondta Dan.

-A csajomnak jobban állnak ezek.

-Khm! Itt vagyok.

Max felállt a földről és becsukta a szekrényt, majd leült az ágyra.

-Miért is vagy itt?-kérdezte Max.

-Unatkoztam.-tárta oldalra a karjait.-És mivel te nem voltál a szobádban, így jöttem ide, ahol a két kedvenc emberem egy helyen van.

Az éjjeliszekrényhez léptem és elővettem az UNO-t. Néhány kört játszottunk, utána mindkét fiú elhagyta a szobámat.

*Csütörtök*

-Sziasztok! Itt vagyunk a tó mellett, amiben rengeteg RB kacsa van, rajtuk számokkal.-mondtam.

-Én már előre félek.-nevetett Max.

-Jaj nyugi, biztos nem lesz gáz.

Ezzel a lendülettel kihalásztam a hetes számot viselő kacsát.

-Mi a hetes?-kérdeztem.

-Hívd fel az edződet, hogy elfogyott a wc-papír.-szólt az egyik kamerás.

-Oh baszki.-mondtam nevetve és előhalásztam a zsebemből a telefont.

Kikerestem a számot és megnyomtam a hívás gombot.

-Szia Isa.

-Georgeeee baszkiiiiiii.... Elfogyott a budipapííír!

-Mi van?

-Jól hallottad csezd meg, nincs budipapír és olyan hasmenés jött rám, hogy vagy tíz perce itt ülök!-Max leült eközben a földre és próbált nem meghalni a nevetéstől.