The Number Of The Bulls (BEFEJEZETT)

44. Fejezet: Szingapúr

*Csütörtök*

A PR csapat mosolyogva fogadott minket a boxban.

-Ugye nem durián kihívás lesz?-kérdezte félve Max.

-Nem nyugi.-nyugtatta őt Sam.

-Mehet srácok?-kérdeztem.

Mire felmorajlott a garázs és egyszerre énekeltük Maxnek a "boldog szülinapot" dalt. Kínosan nevetett és miután befejeztük felém fordult és megcsókolt. Mindeközben Christian a kezembe adott egy tortát.

-BOLDOG SZÜLINAPOT!-üvöltöttem el magam és az arcába nyomtam a tortát.

Felnevetett és megnyalta a szája szélét.

-Hmm... Csokis.-állapította meg.

-Nyugi Max, van kettő másik torta is számodra.-mondta mosolyogva Christian.

-Ugye azok nem a pofámba fogják végezni?-kérdezte félve.

-Elvileg nem, de ha felidegesíted Isat, akkor ott is végezheti.-mire felkuncogtam.

Letörölte az arcáról a torta maradékát és a kezéről kezdte el enni. Eközben előkerült a másik két torta is.

-Ki csinálta melyiket?-kérdezte Max.

-A sütést a mi személyes cukrászunkra hagytuk.-vallotta be GP.-DE a díszítés már a csapat érdeme.

-Oké és a csokitortát?

-Azt a boltban vettük, ma hajnali ötkor.-válaszolta Christian.

-Ahhoz képest finom.-állapította meg Max.-Izé, kapok egy törülközőt, hogy ne teljesen csokisan menjek interjúkra?-kérdezte kuncogva.

*Este*

Bekopogtam Maxhez, aki egy alsóban nyitott nekem ajtót.

-Te állat.-kuncogtam.

-Te Bullina.-utánozta a hanglejtésemet.

-Csak meghoztam a meglepetésedet.

-Ugye nem még egy torta az arcomba? Most zuhanyoztam le!

-Nyugi, nem.-mondtam mosolyogva.

Beléptem a szobájába és odaadtam neki a becsomagolt ajándékot, amit a legnagyobb óvatosággal bontott ki. Egy képkeretet kapott tőlem, amiben több közös képünk is ott pihent, meg természetesen az a kép, amikor megnyerte a címét. Max elmosolyodott és szorosan megölelt.

-Köszönöm.

*Péntek, első szabadedzés*

Kiengedtek a pályára és elkezdtem a szokott ütememben felépíteni a kört. Mikor eljutottam volna odáig, hogy elinduljak a mértkörömre, piros zászló érkezett.

-Ki volt és jól van-e?

-Latifi és most szállt ki.

*30 perc múlva*

-Ahhh.....Ne már! Baszki volt egy köröm és piros zászló!

-Nyugodj meg Isa, lesz majd egy második szabadedzés is.

*Második szabadedzés*

Ismét kiengedtek és ez a szabadedzés már jobban kezdődött el, mint az előző. Voltak szép köreim, annak ellenére, hogy viszonylag keveset mentem.

*Szombat, harmadik szabadedzés*

-Most komolyan esik?-kérdeztem.

-Mint ahogy látod igen.-válaszolta Jeff.