The Number Of The Bulls (BEFEJEZETT)

16. Fejezet: Sochi

*Szerda késő este*

-Ehh.... Holnap média nap.-nyöszörögte Max.

-Ne is mondjátok! Nem ti lesztek Mazepinnel.-panaszkodott Dan.

-Szerintem fizessünk és menjünk vissza a hotelbe.-javasoltam és a fiúk egyetértően bólintottak.

Fizetés után kimentünk az étteremből és közeledtünk a hotel felé. A hotel ajtajában egy magas, nagyon kigyúrt, kopasz biztonsági őr állt és a hónalja alatt egy vézna fotós lógott ki. A biztonsági őr kidobta a fotóst és visszament.

-Ezt mivel etetik?-kérdezte halkan Lando.

-Nem tudom, de inkább ne akarjunk vele bajt.-mondta Max. Erre mindannyian egyetértően bólintottunk.

Szépen besétáltunk, mire egy mély öblös hang hang megszólalt mögülünk. Daniel becsukta a szemét és látszódott rajta, hogy ő most ebben a szent pillanatban szart be lelkileg. Lassan megfordultunk és a kigyúrt kopasz biztonsági őr jött felénk vicsorítva. A mosolyától (már ha lehet ezt a vérfagyasztó vicsorítást annak mondani...) kissé megijedtem. Inkább ne mosolyogjon, az jobban állt neki.

-Kérhetek veletek egy fotót és autogramot?-kérdezte kedvesen.

-Igen.-szólalt meg négyünk közül Max. 

-Szergej, gyere!-szólt oda Szergejnek, akiről kiderült, hogy ő a portás.

A biztonsági őr beállt közénk és átölelte a vállainkat. Ezáltal sokkal közelebb kerültem Maxhez és volt egy kis időm belélegezni az illatát. Én nem tudom mit használ, de olyan igazi finom férfias, de mégis sportos illata van. Szerintem amint lesz időm beugrani egy drogériába megkeresem pont ezt a parfümöt vagy dezodort. 

A kép elkészülte után mind a négyen aláírtunk egy F1-es kártyát, amin már ott díszelgett más pilótatársaink aláírásai is. Még Toto és Christian aláírását is felfedeztem. 

-Nagyon szépen köszönöm.-mondta vicsorítva.

-Igazán nincs mit.-mosolyogtam rá.

Felmentem a szobámba és elővettem Max ajándékát.

*Max szemszöge* 

Egy kopogásra lettem figyelmes. Kinyitottam az ajtót és Isa állt előttem egy tálca muffinnal. Három sor muffinból az első két sorban ott díszelget a "Boldog szülinapot" felirat hollandul, a harmadik sorban középen volt a nevem és a két oldalt a csapat ikonikus két bikája.

-Köszönöm Isa.-mosolyogtam rá.

-Nyugi Max, ez kalória szegény és finom. Ne kérdezd, hogy hogyan csináltam, de sikerült.-itt felkuncogtam és megkóstoltam egyet.

-Isteni! Hagyok néhány darabot azért a családomnak.

-Oh eljönnek?-kérdezte meglepetten.

-Igen.

-Na akkor legalább biztosan el fog fogyni.-kuncogott.-Amúgy jó étvágyat és jó éjt.-köszönt el.

-Neked is jó éjt.

*Csütörtök Isa szemszöge*

Maxszel közösen sétáltunk a Grill The Grid helyszíne felé. Észrevettük, ahogy a Press-co teremből Christian fújtatva jön felénk.

-Isabelle, szükségem lenne az ásási tudományodra.-nézett rám Christian és a szemeiből, ha tudna most villámokat szórna.

-Mi történt?-kérdeztem kissé aggódva.