Medicopter 117-Egy karácsonyi történet /Befejezett/

8. rész - Szülők és gyerekek

Karin keltető hangra és finom reggeli illatára ébredt. Martin egy kis ideig figyelte szíve hölgyét, majd óvatosan felébresztette őt. Thaler doktornő széles vigyorral az arcán kelt fel az ágyban, ezután a két orvos egy csókkal köszöntötte egymást. A doktornő alaposan szemügyre vette a tálcán sorakozó finomságokat, miközben egy bájos mosollyal nyugtázta, hogy életében most először vitték neki ágyba a reggelit. A boldog perceket Gregor létezése árnyékolta be és amíg a férfi szabadlábon volt, nem csinálhattak rendszert a közös alvásból. Kettejük kapcsolatáról Gabrielét leszámítva senki nem tudott, de mára kezdett elegük lenni a bujkálásból.

-Meddig lehet félelemben élni? Gregornak felelnie kell a tetteiért. Egy hét múlva karácsony. Milyen szép volna, ha közösen ünnepelhetnénk.-cirógatta meg Martin a kedvese arcát. A szerelmes gesztust Karin egy nyakra adott csókkal viszonozta, mire a férfi ösztönösen nevetni kezdett. A vidám percek még inkább megerősítették őket abban, hogy eljött az idő pontot tenni a Gregor-történet végére.

-Olyan, mintha bűn volna a szerelmünk. Itt az idő, hogy tegyünk is valamit. Fel fogom keresni Hannát és elmondom neki, hogy miféle ember lett az apjából.-értett egyet Karin. Miután a reggeli elfogyott, Thaler doktornő az órára nézett és meg kellett állapítania, hogy indulásig még volt egy órájuk. Egy szerelmes éjszaka állt mögöttük, ennek ellenére az orvosnő ki volt éhezve Martin érintésére. Gruber doktor értette a célzást, majd földre tette a tálcát.

-Hiába a sok finomság, én még mindig éhes vagyok.-vigyorgott a férfi, közben gyengéden magához húzta szíve hölgyét és érezte, hogy Karin teste, hasonlóan az övéhez, megfeszült. A két orvos vágyakozva összenézett, majd Martin egy gyors mozdulattal lecsúsztatta a nő köntösét és szenvedélyes csókolózásba kezdtek.

Két órával később a támaszponton kezdetét vette a nappalos műszak. Max mérgesen zárta be maga mögött a helikopter ajtaját, ugyanis a csapat a tegnapi bevetés után koszosan hozta vissza a gépet. Kitakarítani a disznóólat már egyiküknek sem volt kedve. A szerelő dühösen kapta fel a felmosó vödröt, azonban a nap első bevetése keresztülhúzta terveit. A diszpécser egy rövid tájékoztatót adott az esetről, eközben a "B" csapat minden tagja elfoglalta szokott helyét. Clara megkezdte a műszerek felkapcsolását, majd a kellő fordulatszám elérését követően az égbe emelte a gépet. 

-Medicopter 117 a központnak. Kérem a bevetéssel kapcsolatos további részleteket.-jelentkezett be a pilótanő a rádión keresztül

-Központ a Medicopter 117-nek. Putzbrunnban közlekedési baleset történt. Egy motorkerékpárost elütöttek. A rendőrséget is értesítettük. Emilia Mahler felügyelőnő és csapata már úton van.-hangzott a központ válasza. Bergmeister pilótanő nyugtázta a kapott információkat, ezután bontotta a vonalat, majd feltette napszemüvegét és azon keresztül csodálta a tájat. Miközben ő a panorámában gyönyörködött, addig Florian a mellette ülő pilótát navigálta, Karin pedig az orvosi felszereléseket készítette elő. Hála a gyorsaságnak, alig öt perccel később már a baleset helyszínén landoltak. Földet érést követően Thaler doktornő és Lenz szanitéc a két zsákkal együtt futottak a sebesült motoroshoz. A páciens végig tudatánál volt, azonban nem tudta mozgatni a lábát. Az orvosnő kedvesen betegére mosolygott, majd hozzálátott a feladatához. Mialatt a mentősök a sérült állapotának stabilizálásán dolgoztak, a helyszínre megérkezett Emilia autója is. Mahler felügyelőnő vezette a helyszínelést, ezért minden munkatársának kiosztotta a feladatokat.

-A páciens vérnyomása 120 per 80. Pulzus 90.-olvasta le Florian az értékeket, közben Clara is megérkezett, hóna alatt a hordággyal. Karin felmérte az elgázolt személy reflexeit, közben egy halvány mosoly jelent meg az arcán.