- Bocsi, de a nappalit alakítottam ki munkaszobámnak így nem igazán tudsz hol máshol helyet foglalni.- vakarta kelletlenül tarkóját de én leintettem.
- Ugyan ne szabadkozz neked hála így se kell a hidegben várnom tovább.- mondtam helyet foglalva a fekete kis bőrkanapén ami a géppel szembe helyezkedett el míg a férfi az az előtt pihenő kerekes székbe ült.
- Szóval zenével foglalkozol?- törtem meg a lassacskán elhatalmasodó csendet mire ő bólintott.
- Igen, egyenlőre cégeknek szerzek zenét reklámokhoz vagy kampányokhoz.- mondta sóhajtva mire felszaladt a szemöldököm.
- Ez jól hangzik de nem úgy tűnik, hogy te is így gondolnád.
- Ne értsd félre élvezem, hogy valamilyen szinten a zenével foglalkozhatok de nem éppen ezt képzeltem el magamnak.
- Hanem?
- Nem is tudom. Szívesebben dolgoznék egy lemezkiadónál igazi művészekkel.
- Megmaradnál a színfalak mögött?
- Vannak olyan a munkáim amit semmi pénzért nem adnék el, túl személyesek. Most, hogy így mondod a saját nevem alatt is kiadhatnám őket ha találnék egy céget.- gondolkozott el.
- Mutatsz valamit?- néztem kérlelően mire sóhajtva a gép felé fordult.
- Ez a legújabb projektem egy Samsung kampányhoz készül.- mondta mire elkerekednek szemeim.
- Samsung? Ilyen nagy vállalatoknak dolgozol?
- Igen, meglep?
- Tekintve, hogy úgy beszéltél róla mintha nem lenne nagy ügy igen.- mondtam mire vállat rántott, majd az egérrel kattintva elindította a számot.
Szemeim reflex szerűen hunytam le, hogy jobban rá koncentrálhassak arra mit is hallok. Érzékeim eltelítette a gyönyörű szimfónia mely kitöltötte a szobát. Békés volt és szabad mintha magam is vele repültem volna. Hangszerelése lágy volt és harmónikus soha nem hallottam még ehhez foghatót.
- Mit szólsz hozzá?- kérdezte lejebb halkítva én pedig megemelve pilláim mosolyodtam el.
- Gyönyörű szép ez a hangszerelés. Nem is gondoltam volna, hogy ilyesmi műfajt szerzel.- néztem végig a férfin mire felhorkant.
- Nem is az én asztalom, jobban kedvelem a Hip Hop és R&B műfajt. De a megrendelőkkel nem vitatkozhatok.- rántott vállat sóhajtva.
- Ami azt illeti mindezek ellenére is remek munkát végeztél, meg se mondanám hogy nem erre szakosodott vagy.
- Említetted a hangszerelést mi tetszett benne?- támaszkodik meg térdein miközben tekintete enyém olvassa. Kérdésére elgondolkozva idézem vissza a korábban hallottakat majd elmosolyodom.
- A fuvola.- mondtam mire meglepetten pislog de idővel elmosolyodik.
- Eddig még senki nem hallotta ki alatta a fuvolát, jó füled van.
- Érdekes mert ha nem szólna a melódia alatt teljesen más hatást váltana ki.
- Pontosan, épp ezért dolgoztam rajta hogy egészen lágyan szólaljon meg benne.- bólintott elismerően. Tekintete olyan áthatóan vizsgált, hogy szinte már lyukat égetett belém.Zavartan kereszteztem lábaim mikor belerúgtam az ott pihenő csomagba.
- Ah, erről el is feledkeztem.- veszem kezembe míg a velem szemben ülő kérdően követi végig mozdulatom. Olyan volt mint egy kíváncsi kisgyerek aki nem mer kérdezni mégis tudni akarja a választ. Ez a gondolat megmosolyogtatott tekintve mennyire elütött a rosszfiús imidzstől amit magából mutatott.
- Már korábban is akartam kérdezni de mi az? Egész úton a kezedben volt.
- A barátom karácsonyi ajándéka.- mondtam egész halkan majd gondolva egyet felé nyújtottam mire kérdően nézett rám.
- Miért nyújtod felém?
- Szeretném, ha elfogadnád hálám jeléül, és amúgy sem szeretném látni többet így ha nálam maradna csak kidobnám.- mondtam mire bizonytalanul kézbe vette majd feltépte a csomagolást de meglátva a csomag tartalmát elkerekednek szemei.
- Biztos vagy benne, hogy ezt nekem akarod adni? Elég drága ajándék.- célzott a kezében tartott professzionális fejhallgatóra melyet leggyakrabban stúdiókban használnak, mire bólintok.
- Te több hasznát veszed, és igazából ez az ajándék csak egy próbálkozás volt részemről.- rántok vállat mire kérdően néz rám.
- Ezt hogy érted?
- Reméltem egy ilyen fejhallgatóval egy kicsit megszerettetem vele a zenét.
- Nem csoda, hogy nem kedveltem. Mégis milyen szörnyeteg nem szereti a zenét még a sorozatgyilkosok is kedvelik.- mondja felháborodva mire halvány mosoly kúszik ajkaimra.
- Igen, jobban belegondolva szinte semmi közös nem volt bennünk...- gondolkozom el mire felpattan én pedig kérdően követem tekintetemmel.
- Ha arról a seggfejről fogunk beszélgetni ahhoz alkohol is kell. Kaptam egy kis bort ajándékba, ihatsz már ugye?
- Persze, hogy ihatok mégis hány évesnek nézel?- nevetek mire védekezően maga elé emeli kezeit és elhagyja a helységet.
Távollétében jobban szemügyre vettem a helységet mely úgy tűnt bőven van olyan felszerelt mint egy Seoul-i stúdió ha nem jobban. Mindig is vágytam egy ilyenre de elég költséges a kialakítása az eszközökről nem is beszélve. Gondolatmenetemből a fal mellett pihenő zongora látványa vert fel melyet kiszúrva akaratlanul is vonzotta tekintetem.
Mire kettőt pislogtam már szemben álltam vele, ujjaimmal lassan végigsimítva fedelén. Gyönyörű szép volt még soha nem láttam korábban ilyen fennséges zongorát. Helyet foglalva mellette emeltem meg az engem és a billentyűket elválasztó lapot, majd szemeim lehunyva hagytam, hogy a hangszer megszólaljon.
Ujjaim szaporán vették birtokba a billentyűket melyek olyan könnyed és lágy hangokkal ajándékoztak meg, hogy azt éreztem most először játszom igazán. Mikor a megírt hangok végéhez érek kezem megáll a fekete fehér billentyűk felett azonban azokra egy másik nyúl.
By;KimChae_Young
KAMU SEDANG MEMBACA
Holiday Season with you | Yoongi FF. BEFEJEZETT
Fiksi PenggemarKim Jiyeon egy hétköznapi egyetemista lány aki úgy dönt meglepi több száz kilométerre élő barátját az ünnepek alkalmával azonban nem éppen úgy alakul a viszontlátás ahogy azt főszereplőnk remélte. Darabokban heverő karácsonyát végül egy váratlan ide...