Holiday Season with you | Yoongi FF. BEFEJEZETT

Magányos lábnyom

A szentestét követő napokban mindent megtettem, hogy a férfi nyomára bukkanjak ki azóta méginkább befészkelte magát gondolataimba. Másnap első dolgom volt a stúdió lakáshoz menni de a számtalan próbálkozás ellenére se nyitott senki ajtót. 

Fogalmam se volt merre indulhatnék tovább de reménykedtem benne, hogy tekintve milyen kis helyen vagyok valaki csak nyomra vezet. 

Hát tévedtem. 

Tekintve, hogy a férfi Suga-ként hivatkozott magára nem egyszerűsítette meg a dolgot. Biztos voltam benne, hogy ez valami féle megszólítása de annyi opcióhoz vezetett, hogy elvesztem köztük. Sunghwa, Sungjae és még sorolhatnám társait. Természetesen ezek is csak akkor lehetőségek, ha azt feltételezzük, hogy közvetlen a nevéhez kapcsolódik a megszólítás nem csak egy random becenév amit valaki ráaggatott. 

Ha ez nem lenne elég azóta se volt energiám, hogy felkeressem és kérdőre vonhassam Woobint. Annyira taszított a gondolata is, hogy az egész ,,szerelem,, alá írt leírást megkérdőjeleztem szótáramban. Sose gondoltam, hogy egy ilyen erős érzés képes ilyen hirtelenséggel elhalni.

Gondolataimból a csengő hangja rázott fel mire meglepve kapom fel fejem. Senkit nem vártunk aznap. 

Hirtelen felütötte fejemben magát a gondolat, hogy mi van ha a férfi jár erre. Ez valahogy csak lökött tempómon így rohanva ugrottam az ajtóhoz majd a kilincsre kapva szinte feltéptem a falapot. 

Meglepetésemre barátnőm állt a küszöbön ki ugyanolyan megilletődve pislogott heves reakciómra.

- Nayeon? Mit keresel itt?- kérdezem mire nyakamba borul, majd mielőtt viszonozhatnám gesztusát elhúzódik és vállamba boxol.

- Au, mire volt ez jó?- fogok értetlenül a pulzáló területre mire sóhajtva ingatja fejét. 

- Anyád küldött, napok óta nem adtál magadról életjelet teljesen kikészült.- mondta dorgálós hangszínén mire homlokon csaptam magam. 

- Basszus.

- Basszus bizony. Azonnal hívd fel addig én kipakolom a cuccom.- haladt el mellettem én pedig egy gondterhelt sóhajt követve becsuktam utánunk az ajtót.

- Bogaram nem is említetted, hogy Nayeon drága is csatlakozik hozzánk.- szólít meg nagyim ki már karjaiba zárva a lányt örül. 

Elmosolyodva bólintottam, majd félre vonulva bekapcsoltam a napok óta lemerült telefonom mi szinte azonnal eszeveszett csilingelésbe kezdett. Azonnal tárcsáztam anyám számát majd miután sikerült biztosítanom őt afelől, hogy élek és épségben itt vagyok fáradtan tértem vissza barátnőm oldalára ki azóta a kanapén foglalt helyet. 

- Na mesélj, hogy hogy itt vagy nem Woobinnal kéne még lenned?

- Mint mindig egyenesen a közepébe.- sóhajtom majd miután megbizonyosodtam róla, hogy a nagyi egy szavam se hallja bele kezdtem a kissé posztapokaliptikus szentestém történetének elmesélésébe. 

Barátnőm teste egy két részletnél megfeszült de nem szólt közbe míg be nem fejeztem mondandóm. 

- Lényegében ez történt.- zártam le mire ideges sóhaj szökik ki ajkai közül. 

- Nem hiszem el, hogy az a seggfej ezt tette veled! De méginkább azt nem, hogy így viseled. Ha hagyod, hogy ennyivel megússza egyáltalán nem fogja felfogni mit is tett veled. 

- Tudom de valahogy olyan szinten undorodom tőle, hogy már látni se akarom. Egyszerűen nem érdekel.- mondtam nyugodtan mire Nayeon kézen ragadva húzott a kijárat felé. 

- Most hova megyünk?- nézek rá értetlenül míg ő kezembe nyomja kabátom és sajátját is magára veszi.

- Lehet, hogy téged nem érdekel de én nem leszek vele ilyen elnéző.

- Rossz előérzetem van.- morgom orrom alatt míg ő nem törődve ezzel kiáltott a nagyinak, hogy elmentünk.

Engedve hajthatattlanságának végül elmondtam neki volt barátom címét kinek háza elé érve barátnőm ököllel esett a kapunak. A nagy hangzavarra azonnal nyílt a bejárati ajtó a rajta köntösben  kilépő férfi pedig elkerekedett szemekkel realizálta mi is történik.

- Jiyeon? Nayeon? Mit kerestek itt?

- Csak ennyi telik tőled?- köpi felé barátnőm idegesen mire a férfi értetlenül dönti fejét oldalra. Elvetve a gondolatot indul felém de Nayeon útját állja. 

- Ne menj a közelébe. Mindent tudunk.

- Ezt meg hogy érted?

- Láttalak szenteste.- jegyzem meg halkan mire elsápad arca. 

- Jiyeon had magyarázzam meg- kezd bele de egy női hang háta mögül szavába vág. 

- Drágám, jött valaki?- siet ki a korábbi nő szintén köntösben mire barátnőm agya végképp elborul és egy óriási pofont mér a férfi arcára. 

- Még van bőr a képeden...- sziszegi de intve jelzem, hogy innen átveszem. 

- Ha nem lenne egyértelmű akkor most közlöm veled, hogy befejeztük. Nem akarok hallani felőled a családodat pedig sajnálom. Jó emberek, nem érdemelnek egy ilyen fiút.- mondtam hidegen majd bármi nemű válasz lehetőségét is elkerülve szó nélkül elsétáltam. 

- Nem volt rossz de azért én még ütöttem volna a helyedben egy kicsit.- siet utánam barátnőm mire elnevetem magam.- Azért jól vagy?

- Igazából meglepően jól.- mosolyodom el mire Nayeon arca is hasonlóképp.

- Ennek az új hozzá állásnak véletlenül nincs köze a rejtélyes idegenhez akiről ábrándozol?- bök oldalba sejtelmesen mire megrántom vállam. 

- Talán.

- Na és milyen, jó pasi?

- Nem rossz.- válaszolom kerülve barátnőm mindent tudó tekintét.- De úgy se számít hamarosan vége a szünetnek én pedig visszamegyek Seoulba. Nem tartom valószínűnek, hogy megtalálom addig. 

- Mit is mondtál reklám zenéket szerez?- torpan meg mire bólintok. 

- Akkor valahol ott kell lennie a nevének feltüntetve.- csapja össze tenyerét mire felcsillanak szemeim. Fogalmam sincs ez nekem miért nem jutott eszembe. 

Nayeon nem vesztegetve az időt rá is keresett én pedig azonnal ki is szúrtam a Suga nevet.

- Ott, kattints rá. Hátha ír róla mást is.

- Itt csak annyi áll, hogy zenei producer és a projektek amik hozzá köthetők.- sóhajt csalódottan barátnőm mire halvány mosoly kúszik ajkaimra. 

- Semmi gond, erős feltételezés volt hogy ez majd válaszra vezet. Menjünk haza. 

- Biztos vagy benne?

- Igen a nagyi már biztos aggódik hol maradunk.- mondtam egy bíztató mosolyt küldve felé majd vissza indultunk végig a kis utcán.

A lábam alatt elterülő hó már kevésbé tűnt olyan szikrázónak mint mikor vele voltam és lábnyomaim mellett se követett a férfi bakancsának lenyomata. 

- Nagyi megjöttünk.- lépek be sóhajtva mire az idős hölgy mosollyal arcán siet elém. 

- Épp időben bogaram látogatónk érkezett, siess.- hadarta el egy szuszra majd mielőtt bármit is kérdezhettem volna vissza sietett a nappaliba. 

- Nagyi tudod, hogy nem szeretem amikor ennyire rohansz a végén még elesel.- lépek sóhajtva a helységbe azonban megtorpanok mikor tekintetem ismét találkozik a sötéten csillogó mandula szempárral. 

By;KimChae_Young