How did I get here? |Outer Banks 3. ff|

Beszélgessünk!

Lana szemszögéből
Gyönyörű volt az esti óceán. A hangja a hullámoknak megnyugtatott.
-Leülhetek? -kérdeztem halkan, hogy a többiek aludhassanak.
- Persze! - törölte le a könnyeit.

Leültem mellé a homokba.

-Kie nem ismerlek sok ideje, de látom, hogy baj van. Mi történt? Nekem elmondthatod.
-Tudod, anyukám és apukám mielőtt eljöttem megfenyegetett az internátusba küldéssel. Valószínűleg ez az utolsó kalandom velük. - ezután a mondata után ránézett az alvó srácokra.
- Mivel mondtad, hogy már ők is minket keresnek. Mindenhol. - hajtotta le a fejét.
- Igen. De ez biztos? Nem lehet velük szépen meg beszélni?
- Az én szüleimmel nem. Sajnos nem. De ez van. - törődött bele.
- Ha hazaérünk valahogy, akkor segítek megbeszélni velük, persze ha szeretnéd.
- Milyen módszerrel? - kérdezte. Láttam felkeltette ez a mondatom az érdeklődését.
- Tudod néha mások külső visszajelzése nagyobb hatással van ránk, mint gondolnád. Ezért gondolom, hogy tudok segíteni.
- Köszönöm. - mondta megnyugodva.
- Nincs mit.

Ezután egy ideig néztük a hullámokat, majd felmerült bennem egy kérdés.

- Már nem azért, de ti JJ-vel együtt vagytok?
- Mi?? Mi??? Nem...pffff. Honnan veszed? -kínosan röhögött. Láttam zavarban van. Itt tudtam, hogy van valami.
- Hát ahogy egymásra néztek. Meg ő is figyel rád.
- Na jó. Őszintén tényleg nem tudom mi van köztünk. De te láttad Pope és Cleot?
- Igen, igazából ezekhez jó szemem van 3 órája ismerlek titeket és már miket látok.- mondtam nagyon büszkén.
- Igen! Szerelem doki. - mondta. Majd mind ketten nevettünk.

Körülbelül 10 perccel később elmentünk a tűz mellé és mi is elaludtunk.