Lola May levelei

46.

LolaMay: Poppy, írtam egy novellát Matty anyukájának.
LolaMay: Elküldtem e-mailben.
LolaMay: Szerinted milyen lett?

***

LolaMay: Holnap indulunk, Poppy.
LolaMay: Most már rendesen izgulok.
LolaMay: Remélem, Matt anyukájának tetszeni fog a novella.
Poppy: Szia, kicsim, ne izgulj már.
Poppy: Az a novella még a kőszíveket is meglágyítaná.
Poppy: Egyszerűen tökéletes volt, sírtam is a végén, de ne mondd el senkinek.
Poppy: A cuki nyuszimama, aki mindent megtesz a gyerekéért.
Poppy: Le fogod őket nyűgözni rendesen.
LolaMay: Félek egy kicsit.
LolaMay: Mi van, ha nagy hangsúlyt kap majd, hogy még csak 22 vagyok?
Poppy: Olvastam fórumokat, ahol húsz és annál is több körkülönbséggel élnek boldogan az emberek, és a környezetük is elfogadja ezt.
Poppy: És bár még sosem találkoztam Matt-el, azt gondolom, hogy az anyukája nevelte őt ilyen rendes embernek, és biztos vagyok benne, hogy odáig lesz érted, Lola May!
LolaMay: Remélem, hogy igazad lesz.
Poppy: Jaj, te rendesen be vagy tojva.
Poppy: Igyál meg egy erősítőt, ha szükséges.
LolaMay: Lehet, hogy ezt kellene tennem.

***

MattKing: Mindent bepakoltam, Lola!
MattKing: El sem hiszem, hogy belefért a bőröndbe.
LolaMay: Én is most fejeztem be.
MattKing: Csodálatos lesz a hétvége, anya már izgatott, hogy végre találkozni fogtok.
MattKing: A bátyáim már megérkeztek, az előbb beszéltem Isabellával.
MattKing: Sajnálja, hogy nem együtt utaztunk.
LolaMay: Lerágom az összes körmöm, ameddig New Yorkba nem érünk.
MattKing: Ne aggódj már, imádni fog téged.
LolaMay: És ha nem tetszik majd az ajándékom?
MattKing: Lola May, még nekem is könnyes lett a szemem, miután elolvastam.
MattKing: Anya is a rajongód lesz.
MattKing: Majd figyeld meg, nem fog békén hagyni, amíg el nem küldöd neki a többi írásodat.
LolaMay: Jaj, Matty, ha ez így lesz, akkor ez egy tündérmese.
MattKing: Így lesz, és tudod, mi a legjobb az egészben?
MattKing: Ez jobb, mint a tündérmesék.
MattKing: Mert ez a valóság.