Oneshots - Larry

"Faking" Sick

"Louis megbetegszik, Harry pedig nem hisz neki, azt hiszi, hogy színlel. Mi történik, ha a dolgok legrosszabbra fordulnak?"

- Hé, Lou! Ideje felkelni! - mondta Harry, és áthúzott egy inget a fején. Visszapillantott az ágyra, és látta, hogy Louis egyáltalán nem mozdult. Felsóhajtott, Louishoz lépett, és finoman megbökte a vállát. - Ma van egy interjúnk, Lou. Kelj fel!

Louis felnyögött, és Harry felé fordult, pislogva próbált fókuszálni. Tompa fájdalomra lett figyelmes a gyomrában. Előző este a koncertjükön jelent meg, így korán lefeküdt, abban a reményben, hogy le tudja aludni. De ha lehetséges, akkor most még rosszabb volt.

- Gyerünk, álmosfejű. Már nem lehetsz komolyan fáradt. Tegnap este nagyon korán feküdtél le - mondta Harry, és ujjaival beletúrt a hajába.

Louis ismét felnyögött. - Fáj a hasam - mondta, és lehunyta a szemét.

- Ó, nem, nem. Pár hete már eljátszottad, Louis. Akkor sem vettem meg, és most sem veszem meg. Kelj fel. Nem késhetünk el - mondta. Louisra vigyorogva, arra gondolva, hogy Louis beismeri a hazugságot, és úgy nevetnek majd, mint legutóbb.

- Nem, nagyon fáj a gyomrom - mondta, még mindig csukott szemmel, arcát a párnájába temetve.

Harry a homlokát ráncolta.

- Komolyan, Lou? Miért nem tudod bevallani, hogy fáradt vagy, és továbblépsz? Mindannyian szeretnénk aludni. És tudod mit? Nem tehetjük. De az interjú után aludhatunk és összebújhatunk meg minden, amit akarunk, rendben, szerelem?

- Nem érzem jól magam - válaszolta.

Harry dühösen felsóhajtott. - Kelj fel. Nem fogsz elkésni.

Louis lassan kilökte magát az ágyból, a mozdulat csak fokozta a fájdalmat. Felnyögött, és a hasa köré fonta a karját, miközben a hozzájuk tartozó fürdőszobájuk felé tartott.
Harry undorodva rázta a fejét. - Addig csinálod, ameddig csak akarod, de ez nem változtat semmin. És ahogy mondtam, az interjú végeztével napra készen vagyunk, szóval ne csinálj belőle ekkora ügyet.

Louis egyetlen válasza az volt, hogy becsapta a fürdőszoba ajtaját, és bezárta, nem akarta többé hallani Harryt. Zavarta, hogy a barátja nem hallgatott rá, amikor azt mondta, hogy beteg. Persze, a múltban meghamisította, de mindig bevallotta, ha nyomást gyakorolt ​​rá, de most más volt, így nem értette, hogy Harry miért nem látja ezt. Úgy gondolta, hogy ő és Harry kapcsolata olyan mély, hogy meg tudják érteni egymást anélkül, hogy beszélnének, de úgy tűnik, ez ma már nem így van.

Louis fogat mosott, és vizet fröcskölt az arcára, hogy felébredjen. Amikor kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, üresen találta a szobát, és hallotta, hogy Harry lent van a konyhában. Örült, hogy most nem kell látnia.

Louis végignézett a ruháin, és azon tanakodott, hogy mit vegyen fel. Azokon a napokon, amikor nem érezte jól magát, kényelmes ruhát szeretett volna felvenni, de interjúra mentek, ezért arra jutott, hogy ennél egy kicsit tisztességesebben kellene kinéznie. Felvett egy pólót, majd felhúzott egy vékony farmert. Amikor azonban begombolta, a gyomrára nehezedő nyomás felkiáltott, ezért gyorsan lehúzta, és melegítőnadrágot vett fel, nem törődve azzal, hogy ki mit gondol róluk. Az interjúkon egyébként általában csak a dereka volt látható, úgyhogy úgy gondolta, nem lesz nagy baj. Egy pulcsiért nyúlt, és felvette az ingére. Felhúzta a Vans cipőjét, majd lassan lement a lépcsőn. Észrevette, hogy minden mozgás súlyosbítja a hasfájást, ezért minden áron igyekezett ezt elkerülni.

Amikor a konyhába ért, érezte a Harry által készített tojás és palacsinta illatát. Azt hitte, csodálatos illatúak, mint általában, de ma a szagtól felfordult a gyomra.