U Y C A ● ChanBaek

SeoJoon x WooSeok SPECIAL 4/6

|| Ebben a részben SeoJoon állandóan beszélni akar mindenkivel, csak nem jön neki nagyon össze, mert béna lmao. Seonak nem valóak az érzések xd ||

Nagy erőfeszítésembe telt mire elértem a legidősebb fiam szobaját. Tudtam, hogy oda bent van, mert hallottam épp beszélgetett valakivel a telefonon, gondolom JaeBummal.

Ah, az a Im JaeBum.. JinYoung sose avatott be az életébe, fogalmam sem volt hogyan teljesített az iskolában, nem tudtam hány baráttal rendelkezett, a kapcsolatairól aztán meg főleg egy szót se hallottam.

Mindent ChanYeoltól kellett megtudnom. JaeBummal az iskolában ismerkedett meg és már vagy egy éve együtt vannak.. ennyi, több információt nem kaptam... még csak nem is láttam őt.

Sóhajtva emeltem fel a kezemet, kopogva az ajtaján.

- Bárki is az hagyjon békén, kivéve, ha te vagy ChaeYoung - beszélt hangosabban JinYoung.

- Pedig beszélnünk kéne - válaszolok a fel nem tett kérdésére. - Kérlek fiam, ez így nem mehet tovább - dőlök a falnak. Bentről hallatszódik ahogy mozgolódik a szobában, elköszön attól, akivel kommunikált majd pár másodperc elteltével kinyitotta az ajtót.

- Még is miről kéne beszélnünk apa? Tök mindegy mit mondok neked, úgy se hallgatsz rám, fogadjunk ma is visszamész dolgozni, csak nem tudom minek - tette karba a kezét.

- Tévedsz, nem megyek ma be a céghez. - Meglepődés suhant végig az arcán, feszült testtartása kicsit meglágyul.

- Gyere be - állt el az ajtóból így betudtam lépni. Gőzöm sincs mikor jártam utoljára a szobájába, vagy bármelyik gyermekemnek a szobájába, egyszerűen csak nem volt rá időm. - Ne haragudj azért, amiket odalent mondtam, mostanában kicsit frusztráltabb vagyok, mint lennem kéne.

- És elmondod miért? - ültem le az ágyára.

- Tényleg érdekel? - vonta fel a szemöldökét.

- Hát, hogy ne érdekelne! A fiam vagy. Bár mostanában inkább voltam csak a cégem főnöke, mint családapa. Megígértem, hogy jobban odafigyelek rátok, amiben elbuktam. Azért dolgozom ilyen keményen, hogy ha velem történik valami nektek legyen mivel kezdnetek.. most már látom, hogy mennyire is vittem túlzásba ezt az egészet.

- Ez azt jelenti kevesebbet fogsz dolgozni? - harapta be reménykedően a száját.

- A közel jövőben igen, de most még nem, mert lehet valaki szabotálja a szerződéseinket más cégekkel.

- Mi? Erről mióta tudsz?

- Az új asszisztensem vetette fel, amíg ő nem jött addig ilyen nekem eszembe se jutott.

- Elmondhattad volna nekünk - ült le mellém neki dőlve a falnak. - Remélem minden rendben lesz.

- Én is.. na te téged mi bánt annyira? - csúszok hozzá közelebb.

- Hát.. JaeBum.. öh, zavarja, hogy már nem tudunk annyit együtt lenni, próbálta kiharcolni a szüleinél őt is írassak át abba az iskolába ahová én és ChanYeol két hét múlva fogunk járni, mire mondtam neki, hogy talán jót fog tenni nekünk egy kis távollét, amire felkapta a vizet, azt hitte szakítani akarok vele, szóval most mást sem csinálunk a veszekedésen kívül - húzta fel a lábát. - Elegem van a konfliktusokból - hajtotta a fejét a térdére.

- A dolgok nem mindig úgy mennek ahogy akarjuk, ezért is állok mindenhez úgy, hogy bármilyen nehezségeink is legyenek, átküzdjük magunkat rajta, nem igaz? - JinYoung felnézett rám és elmosolyodva bólintott.