U Y C A ● ChanBaek

M Á S O D I K

        A falnak dőlve vártam, hogy Jackson megérkezzen az iskolába. A pletykálkodó senkiházaktól hallottam, hogy múlthéten extra ideges volt, állítólag nem tetszik neki amiért a jövő hónapban fognak érkezni a Park testvérek, zavarja amiért többé nem ő lesz akiről a lányok és a fiúk beszélnek majd, így próbál félemlíteni. Szegény, annyira beleélte magát, hogy ő itt a nagy valaki, a változás nem a fortéja.

Hát sajnálom Wang, most még jobban felborítom a pici világodat. Egyébként is, miért mindenki ennyire izgatott a Park testvérek miatt? Soha életemben nem hallottam rólak. Azt mondogatják nekik is csak apjuk van, az anya tragikusan halt meg. Három gyereke van a férfinak, a legidősebb valami Jin, a legfiatalabb meg Yeol.. a memóriám nem a legjobb ha nevekről van szó. Van egy lány testvérük, ám róla semmi információt nem tudtam meg a pletykákból.

Akkor se bírom felfogni.. hurrá jön két elkényeztetett gazdag kölyök akik biztos "uralni" fogják a sulit, ami számomra azt jelenti új basztatóim lesznek. Egyenesen csodás.

Amint meglátom Jacksont eltolom magam a faltól de rögtön elfintorodom ahogy Nana ott sétál Wang mellett. A fiú kétségbeesetten magyarázkodott a lánynak ám az oda se figyelt rá, sőt Jin-ah felgyorsította a lépteit ezzel lehagyva Jacksont. Talán picit érdekel miről beszélgethettek.. nem mint ha az én dolgom lenne.

– Jackson! – szaladok elé. – Beszélhetnénk?

– Hagyj békén, Byun. Azt hittem felfogtad, hogy csak szexre kellettél semmi többre.

– Felfogtam igen, hiszen szó nélkül ott hagytál – teszem karba a kezem. – A probléma az Wang, hogy nem húztál kotont és szépen teherbe ejtettél.

– Mi van? Hah, viccesek vagyunk ma úgy látom. Ezzel akarod elérni, hogy foglalkozzak veled? Nem vált be – került ki azonban nem engedem menekülni.

– Ide figyelj Wang, pont telibe szarom ha nem akarsz támogatni. – Ez hazugság. – De azt gondoltam megérdemled, hogy tud.. nem kérek tőled semmit sem, egyszerűen csak elakartam mondani.

– Amekkora ribanc vagy biztos másé a gyerek. Ne merj hozzám szólni, a te pofádra vagyok a legkevésbé kíváncsi. Fárassz mást a hülyeségeiddel és a hazugságaiddal!

Nos.. ez úgy ment mint elképzeltem. Gőzöm sincs miért gondolja mindenki, hogy ribanc vagyok, életemben háromszor szexeltem, nem szokásom állandóan srácok után loholni, nevetséges. Például ott van Jin-ah, az egész iskola imádja - kivéve a tanárokat -, lefekszik fűvel-fával, de ő megteheti mert ő itt a "királynő". Hányom kell ettől.

Hasamra simítottam a kezem.. úgy néz ki aput nem érdekled pici. Sebaj, én itt vagyok neked és mindig is itt leszek. Meg persze van egy pótolhatatlan papád.. imádni fogod őt csak úgy ahogy én. Szeretnék olyan lenni mint az apám, de van annyi erő bennem? Remélem.

||x||

Furcsának tartottam a mai napot. Eddig sose történt, olyan, hogy valaki ne basztatott volna valamivel, ám ma még hozzám se szóltak. Az érzékeim viszont nem csapnak be, éreztem a diákok égető tekintetét amikor úgy hitték nem figyelek

Amikor kicsöngettek az utolsó óráról gyorsan bepakoltam és siettem a kijárat felé, minél előbb haza akarok menni, nem érzem magam biztonságban.

– Hova-hova, Byun? Miért sietsz ennyire? – sétált mellém.. nem tudom a nevét, ő Jackson egyik kutyája.

– Ah, ne várj tőle választ Nam. Híres arról, hogy nem tanítottak neki illemet – jelent meg egy másik fiú a bal oldalamon. – De azt megtanították neki hogyan kell hazudni – karolta át a vállam. Oké, most már kezdek félni.. – Mondjuk az se megy jól neki.. – röhögött. – Na gyere velünk Byun! – rángattak be egy üres, szűk utcába.