Ne szánalomból szeress!! [ Bakugou x OC ]

13. Furcsa egy edzés

-Karma szmszg:

Mikor Katsuki rám "támadt" mert részeg volt, eléggé meg ijesztett mert eszembe jutott egy két emlék mikor megerőszakoltak. De annyira mégsem tudtam félni mivel éreztem hogy nem akar rosszat és nincs is magánál.

Vacsora után megdicsérte a főztöm és kaptam egy homlok puszit is gondolom egy bocsánat képp de hiába mert már meg bocsátottam a hülye fejének.

Felmentek a szobámba és egy fürdés után be is dőltem az ágyamba és nagy nehezen elnyomott az álom. Persze ez az este se volt derült égből fasírt mert nagyon nehéz alvás zavarral aludni főlleg úgy hogy tudod hogy holnap edzés.

Mikor reggel felkeltem rögtön megnéztem az időt hogy nem e aludtam e el. Az óra pont hatot mutatott szóval felkeltem kikapcsoltam az ébresztőt és indultam is valami göncöt keresni ami jó lesz edzeni.
Lementem a konyhába és csináltam két kávét. Eggyet úgy ahogy én szeretem és eggyet úgy ahogy Katsuki szereti, majd azt meg fogva indultam el a süngeci szobája felé. Kinyitottam az ajtót majd egy még mélyen durmoló sünnel találtam szembe magam. Nem akartam köcsög lenni ezért az ágya melletti szekrényre tettem a kávét, leültem az agyára úgy hogy azért figyeltem arra is hogy ne rá üljek. És szólongatni kezdtem.

-Katsukiiii~. Katsuki~. Kelni kell mert edzés!-szóltam egy kicsi hangosabban de mikor erre se kelt fel ideges lettem. -SÜNGECI!- kiabáltam rá mire nyitogatni kezdte a szemét.

-Huh?- szólt még reggeli hangján.

-Reggel van. Edzés van. Csináltam neked kávét. Kelj fel!-soroltam el neki mire ő felugrott és körülnézve megtaláltam a kávét és azt kezdte el iszogatni.

-Finom.-motyogta.-de egy kicsit már hideg.

-Persze hisz mire te felkelsz egy örökké valóság. -mondtam és kezemet a pohárra téve kezdtem el melegíteni egy kisebb tűzzel.

-Köszi.

-Nincs mit ez semmi.

Ezután az udvarra mentünk és elkeztünk edzeni. Vagy jó két órát csinálhattuk már mikor kijött a nevelőm hogy most már elég az edzésből mert idővel már csak árt. Ami feltűnt hogy a süngeci egész edzés alatt rohadt nyugodt volt, nem kiabált, és odafigyel nehogy véletlenül is fájdalmat okozzon vagy éppenséggel túlzásba vigye. Nem tudom hogy még mindig a tegnapi miatt bánkódik vagy a kávéban volt valami.