Bangtan Supernatural - Kezdetek [BTS ff.] 18+ 🏳️‍🌈

III. HoSeok / 10. Vérláz

"A legtöbb vámpír akár még vérhez nyúlás nélkül is képes leállítani a vérszomját. Még ha éhesen vérző emberek közelébe kerül, kibírja, hogy ne vesse rájuk magát. Ha pedig már táplálkozik, képes megállni, mielőtt megölné őket. Egy vérlázban szenvedő azonban erre képtelen. A vér puszta illata elveszi minden önuralmát, és ha nem állítják meg, az alanyra veti magát, majd szárazra szívja és sokszor darabokra is tépi utána."

"Az alakváltók veszettsége a közönséges veszettség egy mutáns fajtája, ami veszélyessé és kiszámíthatatlanná teszi őket. Veszett alakváltó és vérlázas vámpír nem csak emberre, hanem más fajokra is egyaránt veszélyes. Egy szexéhes banya pedig szintúgy."

...

– Tudom jól a nevem – mordultam rájuk erélyesen –, nem kell emlékeztetnetek rá! Ahogyan arra sem, hogy utóbbi törekvésre egy hét alatt már nem sok esélyem maradt. De vadászni még elmehetnék! Anyát is meg tudnám látogatni! De ha még másfél hétig bezárva akartok tartani, akkor... – Borúsan néztek össze. – Most meg mi van?! – mordultam rájuk. Nem tetszett ez a feszült-aggodalmas légkör, ami közénk telepedett.

– Hoseok, a vérszomjad az elmúlt napokban sem csillapodott... – mondta Namjoon visszafogottan.

– Tudom jól, majd meghalok egy jó kis friss vérért!

– Totál megőrülsz, amikor vért iszol – fogalmazta át Yoongi.

– Vámpír vagyok, szeretnem kell a vért! – védekeztem. Tényleg nem értettem, mit vannak úgy oda. – Olyan nagy baj, hogy kicsit többre vágyom?!

– Teljesen elveszted a fejed – közölte hűvösen Joon.

– Csak élvezem...

– Élvezed?! – kérdezte élesen kötőm, majd feszülten megrázta a fejét. – Azt, hogy rám és Yoongira is rátámadsz, amikor megpróbálunk leállítani? Nem érted meg, hogy mikor elég!

– De én... – kezdtem elbizonytalanodni. – Igaz, hogy kicsórok néha egy-két extra zacskót, de sosem bantanálak titeket...

– Vadállatként harcolsz érte... mind a mai napig!

– Nem... csak a legelső alkalommal, és akkor is azért, mert annyira új volt...

– Mint mondtam – szólt erélyesebben Namjoon – mind a mai napig, Hoseok! – Fegyelmező hangszínére visszafogtam magam, így ő is halkabban folytatta. – Valószínűsítettük, hogy annyira más elmeállapotba kerülsz a vérszomjtól, hogy nem is emlékszel, utána mi történt. Kezdetben még mi sem értettük, mert mire nagy nehezen sikerült lecsillapítanunk, úgy viselkedtél, mintha mi sem történt volna. Utána tettünk utalásokat, mintha ideje lenne elgondolkodnod azon, amit műveltél, de folyton csak az összetört tárgyakért kértél elnézést. Akkor értettük meg, hogy nálad olyan lehet ez... nos, mint a drogfüggőség, olyan erős, hogy megtöri az elméd. Legalábbis Yoongi így írta le...