Tiltott vágyak 2( Harc a szerelemért) Szünetel

Első fejezet

- Apu! Ébredj fel! - egy aggódó három éves hang ütötte meg Draco fülét, miközben megpróbálta eltüntetni a szórakozott vigyort az arcáról.

-Ébredj fel! - rázta a kis kezeivel Jean a takaró szélét

- Nem hiszem, hogy felkel, Jean... - szólalt meg az ágy másik oldaláról az idősebbik, mindössze 6 éves fia. Draco érezte, hogy az ágy megmozdul, ahogy a gyerek felmászott rá. Scorpius ekkor két kezét apja arcára szorította, majd kissé össze nyomta - Alszik!

- Ébresszük fel, Scorpius! - cincogott Jean erőszakosan. Draco pedig próbált nem nevetni.  - Anya azt mondta, hogy fel kell kelnie.

– Tudod, milyen apa! - azon a hangon, amelyet Scorpius használt, Draco biztos volt benne, hogy a fia a szemét forgatja - Egy örökkönvalóságig tart míg felkel az ágyból...

- Talán varázslat...Valamilyen átok van rajta. - mondta Jean mire Scorpius felhorkantott

- Átok? Ennek semmi köze a mágiához! Anya szerint, csak lusta felkelni.

- Nem! Ez varázslat. Tudod, mint a csipkerózsikában.

- Apa nem lehet csipkerózsika - felelte Scorpius a Malfoy családra jellemző hangon - Ő fiú!

- És ha mégis?  – Jean annyira hasonlított az anyjára. Valószínűleg csípőre tette a kezét, és úgy duzzogott. Draco majdnem kinyitotta a szemét, hogy megnézze

- Attól még, hogy fiú, vele is megtörténhet! Azt hiszem anyára van szükségünk, hogy felébressze egy csókkal!

- Ez hülyeség. - legyintett Scorpius mire Jean fújtatva ki tipegett a szobából

- Nem, nem ez nem hülyeség!

Draco nagyon igyekezett, hogy ne kuncogjon azon a jeleneten ami épp körülötte történik.  Csendben maradt, csak annyira nyitotta ki a szemét, hogy lássa fia arcát. Scorpiust nagyon untatta a húga képzelményei. Egy pillanattal később aztán, közeledő léptek zaja hallatszott.

- És most mi a baj?  - hallotta Draco a felesége hangját  - Miért jöttünk a szobába édesem?

- Ne menj vissza a konyhába! - mondta Jean  - Meg kell csókolnod apát!

- Hogy mi?

Draco kissé megmozdult, hogy az alig felemelt szemhéja alatt a feleségére tudjon nézni. Hermione a szemét forgatta.  Barna haja rendetlen lófarokba volt kötve.  Úgy tűnt, mintha megpróbálna komoly arcot vágni és eltüntetni a szórakozott mosolyt az arcáról. 

- Jean azt hiszi, hogy apa csipkerózsika - informálta az anyját Scorpius  - Azt hiszi, meg kell csókolnod, hogy felkeljen. Mondtam neki, hogy nincs átok alatt csupán csak lusta...

- Nos... -  mondta Hermione, és elindult az ágy felé -  Mindannyian tudjuk, hogy apátok hajlamos a lustaságra, ami talán lehet egy huncut átok is a családban.

- Anya, meg kell csókolnod! - Jean felmászott az ágyra és bátyja mellé ült -  Csak az igaz szerelem csókja ébresztheti fel!

- Azt hiszem, ez menni fog.

kuncogott Hermione.  Leült az ágyra, és kezét a férje mellkasára támasztva előrehajolt. Néhány centire Draco ajkaitól, leesett lófarka, így az elzárta őket a gyerekek elől.

- Szóval megcsókolsz, vagy hagyod az átok tovább tartson álomban?-  suttogta Draco, még mindig csukott szemmel

- Igen, de aztán kellj fel. Ampok úr vár minket a Gringotts-ban. - mondta Hermione Draco fülébe suttogva