Dove a Bosszúállókat segítve tengette mindennapjait, miután Nina lelépett. A dolgok kezdtek rendeződni és mindenki szép lassan megbékélt. Carson már hozzászokott ahhoz, hogy bekerült egy számára idegen környezetbe, és a múltját is szép lassan elfoga...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"People help the people And if you're homesick Give me your hand and I'll hold it"
☆☆☆
-Mit gondolsz? - lépett be mellém Max.
-Mindjárt kiderül. - vontam meg a vállam, majd a rács ajtót kinyitva léptem be az éppen magához térő Ninához.
-Mi a picsa? - nyekergett.
Miután kinyitotta a szemeit kissé meglepődve nézett rám, majd ahogy meglátta, hogy hol is van kissé nehezen felült az ágyon.
-Elmondanád, hogy mégis mi ütött beléd? - álltam meg előtte keresztbe tett karokkal.
-Ja, azt én is tudni szeretném. Hogy jutottunk el onnan, hogy éppen elmeséled Max - nak az első ölésed, amiről mellesleg én nem tudtam, ebbe a koszos és poros cellába? Valaki beavatna? - tárta szét a karjait értetlenül.
-Várj... Tehát te nem emlékszel semmire? - lepődtem meg.
-Dove, a picsába már ne beszélj nekem itt félmondatokban. Mi az, hogy semmire nem emlékszem? Valaki beavatna? - kérdezte ingerülten.
-Mondtál egy - két érdekes dolgot. - köszörültem meg a torkomat.
-Én? - mutatott magára értetlenül.
-Nem baszki anyám. Ha azt mondom, hogy te akkor szerinted? - sóhajtottam a homlokom masszírozva.
-Egy kicsit kifordultál magadból. - szólalt meg a hátam mögül Max.
-Baszki. - húzta el a száját Nina.
Tudtam, hogy leesett neki, hogy mi is történt. De vártam, hogy elmondja saját magától. Hirtelen a száját rágva a cipője orrát kezdte el bámulni. Összerakta a képet.
-Nagyobb a szar, mint azt hittem. - mondta halkan.
-Beavatnál? - kérdeztem.
-Ja, de menj ki mielőtt az a valami megint átveszi az irányítást. - nézett fel rám.
Mielőtt szólásra nyitottam volna a számat, hogy márpedig nem megyek sehova, kissé oldalra billentette a fejét és egy pillanatra a szemei sárgán kezdtek el fényleni.
-Oké, oké megyek. - tettem fel a kezeimet védekezésképpen.
Nem akartam felidegesíteni. Próbáltam én is magamban megérteni, hogy mi is történik de egyszerűen nem sikerült akkor még. Valami még mindig hiányzott.
-Szóval? - kérdeztem miután kívülről bezártam a rácsot.
-Szóval az van, hogy minél előbb vissza kell szereznem az erőmet. Úgy van maximum 5 napunk. Talán kevesebb. - mondta.
-Oké és azt mégis, hogyan tervezed? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
Max mellettem összeráncolt homlokkal koncentrált. Tudtam, hogy milyen neki. Én is voltam tapasztalatlan újonc.
