Complete mess; cth

9.)

A következő nap meglehetősen furán indult. Calumot ismét a konyhában találtam reggel Gina társaságában, mondhatom nem volt valami meggyőző az arckifejezésük. Megint kibeszéltek engem?

- Helló.- biccentettem a fiúnak, aki köszönés nélkül belekortyolt a kávéjába, majd felállt.

- Tudnánk beszélni? Elviszlek suliba.- na már csak ez hiányzott az életemből.

A tegnap estét egyszerűen nem tudtam hova rakni, és nem is akarok róla beszélni senkinek sem, főleg nem Calumnak. Kellemetlen egy helyzet.

- Ezt igennek veszem.- szólal meg újra a hosszas hallgatásom után.

- Egy perc és mehetünk.- mormogom az orrom alatt, elveszek egy almát a konyhapultról és elindulok ki Calum autójához. A fiú csendben követ engem, egy szó nélkül szállunk be az autóba.

- Szóval, mit akarsz?- teszem fel egyből a kérdést, ahogy elindulunk.- Kereshetnél már magadnak egy kúrópajtást.

- Mi lenne, ha ezt az egészet meg nem történtnek vennénk? És jó lenne ha nem provokálnád magad előttem.- bocs, mi van? Úgy csinálja, mintha egy szál bugyiba futkorásztam volna előtte.

- Hogy én? Az ég világon semmit nem csináltam! Simogattalak, ahogy kérted bassza meg!- kelek ki teljesen magamból.- És arról már tényleg nem tehetek, hogy az iskolából már nincs kit megdugnod.

- Igen, nyilván.- sóhajtott fel.- Csak azért mondom, hogy el ne bízd magadat, mert attól még egyáltalán nem vagy jó csaj.- a kijelentétől teljesen elállt a szavam. Calum Hood tényleg engem ócsárol azért, mert nem bír a hormonjaival? Hát ez egy kibaszott vicc.

- Megállhatsz, itt kiszállok. És kurvára utállak, még mindig! Nem tudom miért kell folyamatosan sértegetned, aztán meg vigasztalsz mint egy kiskutyát! Baszódj meg! És a kis hülye ötleted meg elfelejtheted, keress magadnak egy másik majmot!- meg sem vártam, hogy megálljon, konkrétan kiugrottam a kocsiból, és bőgve indultam el az iskolába.

Hát ez van, régen is csak bántani tudott. Azt hiszem megint elfelejthetem Calumot egy időre. Örökre.

A suliban töltött idő nagyon rossz volt, főleg hogy a folyosón többször is odajött hozzám Scott megbeszélni mi van velünk. De ki nem találjátok, ha azt mondom, hogy Calum elrángatta tőlem minden alkalommal. Anya írt egy üzenetet, hogy a Hood família hozzánk hivatalos vacsorára, de szerencsére betudtam kamuzni, hogy ma irodalom szakköröm van késő estig a könyvtárban. Valószínűleg tényleg ott fogom tölteni az időmet, vagy Claryhez bekuncsorgom magam egy kis időre. Ebédszünet után betértem a sulihoz közeli kávézóba, ha tanulni akarok akkor nem aludhatok el a könyvtárban, és az este nem sikerült sokat aludni a Calummal való incidens miatt. Ahogy beléptem rögtön szembe találtam magamat a fiú bandával. Luke, Ashton és Michael tekintete egyből rám szegeződött, míg Calum csak tolta a mondandóját. Háttal ült nekem, egy kis idő eltelt mire leesett neki mi történik éppen. Ők meg mi a fenét bámulnak ennyire? Ja, igen valószínűleg a képek miatt. Hisz az egész kosárcsapat látta premier plánba a fenekemet.

Mit sem törődve velük a pulthoz igyekeztem, és próbáltam gyorsan lerendezni a kávé rendelést. Kínos a helyzet, és általában rosszul reagálom le az ilyet. Már tökre örültem, hogy szabadulhatok a helyről, mikor Calum belekap az alkaromba, a kávém pedig majdnem ki is fröccsen neki köszönhetően.

- Mi van?- szegezem neki a kérdést szúrós tekintettel.

- Neked is szia.- mondta mogorván.- Beszélhetnénk? Négy szem közt.- intett a barátai felé.

- Nem érek rá, millió dolgom van és te nem férsz az időmbe.- gúnyos mosoly jelent meg az arcomon, a fiúk erre hangosan felnevettek. Calum csak egy dühös pillantást vetett rájuk, mire egyből befejezték. Be vannak idomítva vagy mi a rossz seb? A karomnál fogva húzott ki a kávézóból, majd az utca sarokig vonszoltatott. Ha neki van baja a reggeli eset után én esküszöm tökön fogom rúgni, akármennyire is fog fájni neki. A haragom nem fog elmúlni.