Nial szemszöge:
Homàlyossàg...nem tudom normàlisan kinyitni a szemem.Iszonyatosan fàj a làbam,a kezemet nem tudom mozgatni...és a legrosszabb semmire se emlékszem.
Nagy nehezen kinyitom a szemhélyam és körbe nézek.A raktàrunkba vagyunk. Lui meghalt!!!! Uram istenem emlékszem ez a kis ribanc műve!
De ő per pillanat nincs itt elkel szöknöm,mivel most nincs erőm megölni...pff de hogy? A szökés terveket mindig Zayn szokta kitalàlni de ő meg most nincs itt. Pfuu baszki!
El kellett gondoljodnom az ablakot könnyen kitudom törni a kezeim egymàshoz vannak kötve viszont a testemet szabadon tudom mozgatni...hàt ez a ribanc nem ért a bekötéshez...
Felàllok sajgo làbaimmal majd az ablak felé veszem az irànyt csoszogva.a kezeimet ökölbe szorítom majd bele ütök az ablakba,az ablak pedig szilànkok ba törik.Felveszek eggyet a földröl majd elvàgom a kezemen lévő kötelet.Kész is!Nem gondoltam volna hogy ilyen könnyű lesz!
Kimàszom az ablakon és az erdővel talàlom szembe magam nagy megkönnyebbülés hogy nem volt itt Emma.Így szabadon indulhattam az utamon.Bàr a làbam fàjt még is tudtam csoszogni.Még alig tàvolodtam az ablaktól mikor valaki nevetni kezdett a hàtam mögül és beléb hajított egy üvegszilànkot.
"Àuuu!"felkiàltottam fàjdalmamban.De bírtam még nem veszíthettem el az erőmet kiveszem magambol az üveget és vissza hajítom rà pontos célzàs a melkhasànàl talàltam el. Csak úgy ömlött belőle a vér.De ekkor ....Emma szemszöge:
Tudtam hogy ez lesz a terve és direkt hagytam hogy próbàljon megszökni legalàbb tudok majd a szenvedésén nevetni.ahogy terveztem ott volt az üvegszilànk amit könnyen belénhajítottam,de sajonos ez nem úgy sikerült ahogy akartam mivel nem a szívét hanem a làbàt talàlta el.Majd engem megdobott vele és a szívem közelébe ért a szilànk. Csak úgy folyt a vérem és nem tudtam megmozdulni,fàjt mindenem...Azt hittem itt a vég.Amikor egy kéz felemelt és elkezdett cipelni.Nem tudtam kinyitni a szemem úgy hogy nem làttam megmentőmet.Még tippem se volt.Be tett egy kocsiba majd elaludtam.
Ugyan abba a kocsiba ébrettem és még mindig ment. Lassan felültem és rànéztem megmentőmre.Csalódnom kellett nem Harry volt az pedig jó lett volna. Mit beszélek én az egy fasz nem gondolhatok ilyenekre.
Luke Hemmings volt az a régi baràtom,nagyon szeretem őt (persze csak baràtilag) de persze erröl nem tud mivel bunko vagyok vele és néha fenyegetem is de az életem is felàldoznàm érte.Felkeltem és észre vettem hogy a sebem be van kötve.
Felültem a székembe és az ablakon kinéztem.
"Hogy érzed magad?"kérdezte nyugott hangon.
"Mit kerestél ott!?"kérdezem tőle hangomat felemelve.
"Szoval jól érzed magad..."
"Nem vàlaszoltàl a kérdésemre Hemmings"mondom komolyan.
"Neked az nem mindegy örülj hogy meg mentettelek!Mert ott is hagyhattalak volna Nial karmaiba!"mondja kicsit mérgesen és jàtékosan.
"Nem tetted volna meg ismerlek!Én vagyok a legjobb baràtod nem engednéd hogy megöljenek!"
"Te se!"
"Örülök hogy vannak àlmaid de én biztos megölnének!"mondom neki kuncogva.
"Emma miért nem vàltozol meg tanulj màr meg hazudni!"kezdel röhögni.
Én meg megölelem.Majd egy puszit nyomok arcàra.
Ő is ugyan ezt teszi! Régen csak ő volt nekem aki velem volt.neki meg csak én voltam.
"Egyépként meg vàlaszolok a kérdésedre követtelek,kivàncsi voltam még mennyire vagy fitt!A szökésed jó volt meg a késes jàtékod is,de a végére túlsàgosan elfàradtàl!""És mit csinàltàl Niallal?"
"Khmmm az maradjon az én dolgom!"
"Megölted?Nem kell eltitkolnod nefélj nem mondom el Ninànak!"
"I-igen megöltem!"mondja bűntudatot érezve.
"Értem megszegted az ígéreteted amit Ninàval kötöttél?!"
"Hàt ha egyszer kötelező volt!"kacsint eggyet majd megölel.
"De mostmàr mennem kell Nina megfogja kérdezni hol voltam ennyi ideje!"
"Okés szia!És köszönöm lucky!"
"Jaj ne tudod hogy utàllom ha így hívnak!"mondja.
"Jaj bocsànat még egyszer nem fordul elő Lucky!"majd elkezdünk röhögni.Majd be ül a kocsiàba és elhajt.Én meg haza megyek és àtöltözöm picsamàba ami egy rövid kényelmes nadràg és egy ujjatlan fekete pólóbol àll.Majd nem érdekelve hogy 13:00 van befekszem az àgyba és màris elnyom az àlom.
YOU ARE READING
Love or Hate
FanfictionEmma Watson egy 16éves vadászlány,elköltözik Londonba,hogy az ottani gimnáziumba elvégezhesse a munkáját,ami persze egy újabb gyilkosság. De ez most teljesen más hogy alakult...