Kottába Vésve

12.fejezet-Barlangrajz

Két hét elteltével beköszöntött a december illetve a tél is vele együtt, már egy teljes évszakot Hiroval töltöttem ezek szerint. A december még enyhén hűvös volt, amikor felkeltem ágyában mellette, halk szuszogása jelezte, hogy még mélyen alszik. Gyengéden hozzá bújtam, átöleltem, és puszijaimmal keltettem. Még senkinek sem szóltam a közeli kapcsolatunkról, úgy gondoltam jobb ha most másra nem koncentrálok csak kettőnkre. Igaz még nem vagyunk egy pár, attól függetlenül szinte úgy viselkedünk, csak nem adunk egymásnak csókokat, illetve természetesen nem szexelünk még. Az ajkaim már nem arcát csókolták, hanem nyakát, amire lassan reagált is, óvatosan hátamra csúsztatta kezét. Arcához hajoltam, mire ő álmosan mosolygott rám.

-Jó reggelt szívem...- üdvözölt kissé mélyebb hangjával, hiszen még csak most kelt fel.

-Jó reggelt. Szeretnék ma elmenni veled randizni, van egy jó ötletem hova mehetnénk.-meséltem halkan, mire lassan felült és megdörzsölte szemeit.

-Tényleg? Örülnék neki, hova megyünk?

-Fedeztél már fel barlangot? Utána néztem, és a városszéli erdőben van egy. Tökre izgalmas lenne!

-Még nem voltam olyan helyen. Csodás ötlet, mikor indulhatunk?-kérdezte fülig erő mosollyal, mire én is felvidultam. Remélem mások nem lesznek rajtunk kívül ott, úgy képzeltem édes lenne ha csak mi ketten fedeznénk fel egymás társaságában.

-Amint elkészülünk, mehetünk is!- mondtam, majd felálltam készülődni. Amikor Hironál alszok, én szoktam a fürdőben öltözni, ő pedig szobájában, hiszen azért mégsem vagyunk még együtt hivatalosan. Szóval elindultam ruháimmal a fürdő irányába, ott boldog dúdolás kíséretében elkészültem. Fogat mostam kétszer is és megfésülködtem, hogy tökéletes legyek erre a randira, még véletlenül se legyen rossz az első csókunk, ha egyáltalán itt csattan el. Csináltam finom szendvicseket, Hiroval abban állapodtunk meg, hogy majd ott reggelizünk, hiszen mindketten alig vártuk a randit. Zeldától elköszöntünk, majd beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Az út félórás volt, közben egymást szórakoztattuk.

-Hehe na akkor most én! Ha muszáj lenne ezek közül választanod, akkor kit csókolnál meg? Lola Arline, Tanner Ashton vagy Daren Dayton?- soroltam fel neki a híres színészeket, akik a mostani forgatáson is vele voltak, egy lány és két srác, kíváncsi voltam válaszára. Nevetésben tört ki, majd válaszolni készült.

-Hát nem tudom, Tannert alapból nem bírom, szóval csak Daren és Lola maradt. Talán Lola, mert ő amúgy sem venné olyan komolyan, már van pasija.-nézett boldogan rám, mire én gúnyos mosollyal leptem meg.

-Szóval bejönnek a lányok? Örülnél hogyha lányosabban néznék ki?-gúnyolódtam.

-Nem, nekem pont úgy tetszel ahogy vagy. A világ összes lányáért sem szeretnék ki belőled.- válaszolta zavarba ejtően- Na de most én jövök. Szerinted ki a helyesebb; Do-Hyung, Yun vagy So?-kérdezte meglepetésemre.

-Yun, kétségkívül.- csúszott ki számon, kicsit hirtelen, mire Hiro kicsit felhúzta szemöldökét.

-Tetszett neked valaha?- tette fel az újabb kérdést, én pedig észrevettem, hogy picit féltékeny.

-Nem, soha nem fordult meg a fejemben, kiskorom óta rólad álmodozok.-nyugtattam, mire magabiztosan elmosolyodott. Tovább folytattuk a játékunkat addig, amíg az erdőhöz nem értünk. Hiro gondosan leparkolt, majd kiszálltunk a barlang közelében. Innentől gyalog mentünk tovább, útközben gyengéden megfogtam kezét, hiszen ha már úgyis csak mi vagyunk itt, nem kell szégyenlősködni. Megtaláltuk a barlangot és elővettük zseblámpáinkat, kicsit féltünk, de mégis elindultunk. Szorosabban fogtam mostmár Hiro kezét amint beljebb értünk, hiszen a sötétség és a fülledt levegő a barlangban horrorisztikus képet mutatott. Síri csönd volt, csak pár denevér cincogását hallottuk, mire Hiro váratlanul megfogta a vállam és elmosolyodott.