Erős vonzás [Joe Keery fanfiction]

ONE

Azt mondják találj magad mellé egy olyan embert aki törődik veled és mindenhogy elfogad. Azt is mondják, hogy van igaz szerelem és lesz olyan ember akivel lefogod élni az életed, hisz mindenki megtalálja a párját. Nos én is ezt hittem 1 éve. Azóta már csak baromságnak tartom. Én is találtam magamnak egy párt, csak az volt a bökkenő, hogy nem az igazit. Elvakított az a bizonyos rózsaszín köd. Mindent vele terveztem el, Magyarországon ismerkedtem meg vele, és egy év együtt lét  után kiköltöztünk Amerikába. Minden olyan tökéletes volt, szerettem őt és azt gondoltam tökéletes életünk lesz. Csakhogy ő ezt nem így gondolta. Jobbnak látta, hogyha más lánnyal kavar, persze azt hitte sosem fogom megtudni. Lelépett egy amerikai csajjal, hátrahagyva az érzéseimmel. Másfél év után simán itt hagyott, ráadásul úgy, hogy tudta, csak ő van nekem. Így mikor kilépett az életemből egyedül kezdtem felépíteni mindent. 

Fél éven keresztül nem barátkoztam senkivel és még csak párkapcsolatom sem volt. Ezután találkoztam Gatennel igen a híres Gaten Matarazzoval. Kérdezhetitek, hogyan is lettünk legjobb barátok. Nos a válasz az az lenne, hogy csak egymásba futottunk. Ő 17 éves volt én pedig 19. Akkor már jóval kiadták a harmadik évadját a Stranger Thingsnek. Igazából sminkes pályát végeztem el. Tudjátok, amikor a filmekhez nektek kell ki sminkelni a színészeket. Nos így találkoztunk,  A Nagy Testvérek című filmet forgatták és én ott dolgoztam. Ott nem csak sminkeltem, hanem bármikor amikor kellett besegítettem. Vittem a színészeknek kaját, ha kértek vagy mondjuk néhány papírt is én csináltam meg. Gatennel egy csomót beszélgettünk és így lettünk legjobb barátok. Ő tudja a múltam és tud a volt pasimról is. Hihetetlen, hogy Gaten is átlépte a 18-as számot. Tudom itt Amerikában 21 éves kortól van a felnőtt. De Magyarországon már hivatalosan is felnőttnek számít. Fontos nekem Gaten, mindig támogatott engem és mellettem volt. Sokszor piszkálódtunk egymással, de egyikünk sem haragudott meg.

És most itt vagyok 20 évesen, egy legjobb baráttal és párkapcsolat nélkül. Végre helyre raktam az életem is. De itt még nem is tudtam mennyire fenekestől felfordul. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Reggel az ébresztőmre keltem fel, ma megbeszéltünk Gatennel, hogy beülünk valahova kávézni. Eléggé elfoglalt mostanában, hisz interjúkra jár és hamarosan elkezdik forgatni a Stranger Things negyedik évadját. Gaten sokszor mondta, hogy találkozzak a híres színészekkel, de nem volt kedvem. Nem nagyon nyílok meg senkinek köszönhetően a volt barátomnak. Így nem szeretek tömegbe menni vagy bármi ilyen.

Felkelve az ágyamból indultam meg a fürdő felé, elvégezni a reggeli rutinom. Lezuhanyoztam, felöltöztem, mivel már javában tart a téli időszak, így melegebben öltöztem fel. És egy ehhez illő halvány sminket vittem fel.

Indulás előtt megetettem Cirmost, a háziállatom. Mióta egyedül élek ő itt van velem és boldogít. Olyan nekem mintha a saját gyerekem lenne.  Megráztam a kajás zacskóját és pármásodperc múlva már futott is felém. Kicseréltem még a vizét is. Mikor ezzel kész lettem, elvéve a kocsi kulcsomat, indultam meg a megbeszélt helyre. Egy csöndes helyet választottunk, hisz nem akartuk, hogy  a paparazzik és egyebek lefotózzanak, és őrületes pletykákat indítsanak. Mivel én mindig szeretek előbb ott lenni az ilyen találkakor, így most is ez volt. Leparkoltam, majd az épület felé indultam. Kinyitva az ajtót, megszólalt a csengő felette. Nem voltak sokan, amiért igazán hálás voltam. Elfoglaltam egy számomra megfelelő helyet és az étlapot kezdtem el vizsgálni. Mondjuk nem tudom miért, hisz mindig ugyanazt kérjük Gatennel.

- Megvan már mit szeretne hölgyem? - kérdezi a férfi pincér.

- Igen. Kérnék két cappucinot és két croissant. - néztem fel rá. Megértve ment el mellőlem, azonban mielőtt bement volna hátulra visszanézett és sármosan elmosolyodott. Nem tudtam mire vélni, de nem is nagyon érdekelt. A telefonomat elővettem és nyomkodni kezdtem, míg Gaten meg nem jön. Sokszor voltam hasonló helyzetben, hogy férfiak kacsintottak, mosolyogtak rám. De nem foglalkoztam velük. A legtöbbjük randira is elhívott, de mindet elutasítottam. Nem volt szándékom ismerkedni.

- Itt van az én legjobb barátnőm. - szakít félbe Gaten hangja. Felnéztem a készülékemből, majd mosolyogva néztem, ahogy leül.

- Csak két percet késtél. - kötöttem az orrára.

- Az nem is olyan sok. - rántja meg a vállát. Tipikus tulajdonsága, hogy mindenhonnan késik legalább 1 percet. Ebben mondjuk elég ellentétek vagyunk az biztos. De már megszoktam, ahogy ő is azt, hogy én mindig előbb vagyok ott valahol.

- A rendelés. - jött meg a pincér, lerakva a reggelinket. Nem néztem rá, csak megköszöntem. 

- Mi ez? - kérdezi Gaten, majd a tányéromon lévő kis papírt elveszi.  - Ujjjujj. - tartja maga elé a kezét. - Valaki megadta a telefonszámát. - fordítsa meg a cetlit. Tényleg rajta volt a pasi száma és egy üzenet, hogy hívj fel és randizzunk. Én csak elhúztam a számat. Majd beleharaptam a kajámba. Gaten azonban nem csinált semmit, csak engem nézett.

- Most mi az? -  ráncoltam a szemöldököm.

- Ki is dobhatom ezt a papírt mert tudom, hogy nem fogsz elmenni vele randizni. - könyököl le az asztalra.

- Igen eltaláltad. - bólogattam hevesen. Eszem ágában sincs elmenni vele randizni. 

- Az a barom teljesen elrontotta ezt benned. - utalt Dávidra, a volt pasimra. Majd lehajtotta a fejét. - Tudod, rossz azt látni, hogy így nem is fogsz randizni. - néz fel a szemembe.

- Nem mondtam, hogy nem fogok. - ellenkeztem. - Csak idő kell. - néztem el másik irányba. Nem szerettem ilyenkor a szemébe nézni, látni benne azt, hogy mennyire bánja ő is a történteket. Pedig nem neki kéne hanem a seggfejnek. 

- Másfél év eltelt. - világosított fel. Bár én is nagyon jól tudtam, de akkor is mindig azt mondogattam magamnak, hogy idő kell. Nem szóltam semmit, csak a hátra dőltem és lehajtottam a fejem. - Figyelj. Én megértem, mit okozott a seggfej. De nem jó nézni, hogy a teljes szerelmet kiirtotta belőled. - mondta majd átnyújtotta a cetlit. Elvettem tőle, majd el is raktam. Arra akart célozni, hogy menjek el a pasival, de még mindig nem tartottam jó ötletnek.

- De nem is erről akartam beszélni. - mondja teli szájjal. Néha még én is meglepődök tettein. - Ugye most forgatjuk a Stranger Things negyedik évadját. - mutogatott, én pedig csak bólintottam. - Arra gondoltam, mivel most nincs még film ahol dolgoznál. Eljöhetnél oda. - fejezte be én pedig félrenyeltem a kávémat. 

- Nem hiszem, hogy jó ötlet. - szólaltam meg, miután sikeresen nem fulladtam meg. 

- Miért? Jó fej mindenki hamar beilleszkednél. Én is ott lennék. - sorolta a dolgokat. 

- Vagy nem illeszkednék be. - gondolkodtam el.

- Ne mondj ilyet aranyos lány vagy. Ott pedig kedvesek az emberek. Betudnálak ajánlani és akkor ott dolgozhatnál. - mondta hatalmas beleéléssel. - Több időt tudnánk együtt lenni. - vágott kis kutya szemeket. Sóhajtottam, majd elgondolkodtam, hogy mit mondott. Hisz még nem kerestem film forgatást, ahol tudnék dolgozni.

- Legyen. - mentem bele, ő pedig bele boxolt a levegőbe. - De csak dolgozok, és bemutatkozok. De én nem nagyon fogok senkivel beszélgetni. - mutattam rá. 

- Oké. - emelte fel a két kezét, majd tovább beszélgettünk és elfogyasztottuk a rendelésünk. Na igen még hogy senkivel nem fogok beszélgetni, hát ezt is megszegem...