probably a snape fanfic

4. rész: a hálókörlet 18+ :)

Teljes gondolat és érzelemkavalkáddal a fejemben és szívemben tértem vissza a hálókörletembe. Most... elmondja, hogy tudja, hogy tőle nedves az ágyam, és hogy évek óta nagyon bejön nekem, valamilyen szinten viszonozza az érzéseimet, ledominál, aztán fölémhajol de nem csókol meg, hanem hazaküld a picsába. 1: a kurva anyját, és 2: nedves vagyok nagyon.

Sietve léptem be a hálókörletem ajtaján. Szinte üres volt az egész közös rész, csak a legjobb barátnőm, Lena volt ott. Göndör, derékig érő sötétbarna fürtjei a hajába lógtak miközben valami könyvet olvasott. Apró kezeit mindig a sorokon vezette, mert hajlamos volt elveszteni a figyelmét.

-Szép estét, Rosefield kisasszony, hogy telt a büntető munka a tanárúrral? - kérdezte szuggesztívan gúnyos hangon, hiszen ő az egyetlen aki tudja, hogy bele vagyok esve Pitonba.

-Hát... meglepően jól és rosszul egyszerre, de inkább jól.-válaszoltam kacér félmosollyal a törtétekre gondolva.

-Szerinted igaz lehet, hogy tud gondolatot olvasni?- vágta hozzám kontextuson kívül a kérdést.

-MICSODA?-kérdeztem szinte kiálltva.- TUD GONDOLATOT OLVASNI? EZ MINDENT MEGMAGYARÁZ BASSZAMEG!!

Ez mindenre választ ad. Ha tud gondolatot olvasni, hallotta az összes gondolatomat órán, ezért tudta hogy hátra akarok leülni, ezért tudta, hogy rá akarok gyújtani... bassza meg. Ez megváltoztat mindent!!

-Jajj, mi történt?- kérdezte Lena aggodalommal és egyszerre rengeteg kíváncsisággal a hangjában.

Mély levegőt vettem. Nyugodtnak kellett maradnom, nem szabad elmondanom ezt még neki sem.

-Maradjunk annyiban, hogy ez a pletyka igaz. Hidd el, tudom.

Nem volt szép dolog tőlem de felviharzottam a szobámba és azonnal magamra zártam az ajtót. Kinyitottam az ablakokat és hagytam hogy a későnyári szellő és a naplemente utolsó sugarai betöltsék a szobát. Az ablaknál lévő ágyhoz siettem, leültem rá és kicsit behunytam a szemem.

Amikor odahajolt hozzám, éreztem azt a kávé és tömjén keverékéből összeállt illatot egy pillanatra, és olyan volt mint hogyha egy pillanatra megcsókolt volna de mégsem.

Benyálaztam ahogy arra gondoltam, hogy alig egy centi választotta el az ajkainkat egymástól, és hogy legközelebb az első adandó alkalommal forrón és szenvedélyesen fogom csókolni. Combjaimon lassan végighúztam a kezeimet miközben hátradőltem az ágyon. A gondolatától, hogy hatalmas eres, hideg kezei ugyan ezt teszik, forróság öntött el alul és felül is. Amikor elértem a combjaim tetejéhez egy gyors és a professzorhoz illően agresszív mozdulattam megszabadítottam magamat a rövid, zöld szoknyától és az ingemet teljesen kigombolva jobb kezemmel a melleimet simogattam és a mellbimbómmal játszottam, a balt pedig a fültövemtől kezdve végigvezetve az egész oldalamon, derekamon, melyet szinte fájóan megarkoltam, és hasamon végül az ajkaimhoz érintettem. Ahogy kényeztettem magamat, aprókat nyögtem, hol az örömtől, hol halkan, hogy Perselus, és mindvégig azon fantáziáltam, mi lett volna ha maradok még egy órát a tanárúrral. Ezek között sok minde szerepel, de annyit elárulhatok, hogy szerepel benne a tanári asztalon való elnyúlás, a falhoz szorításom, térdelés, harisnyám szétszakítása és a fehér hajam keze köré csavarása is. Bal kezem középső ujját gyakran tettem a számba, hiszen a fantáziáimban nem csak a Professzor szerez örömet nekem. Amikor már közel jártam, hogy elélvezzek, és már aprókat remegtek rendszertelenül a lábaim és zihlálva kapkodtam a levegőt, egy kopogás törte meg a könnyező gyönyör felé vezető utamat. Megtörte? Faszt. Felgyújtotta és felrobbantotta egyszerre.

-Sophie!- szólt Lena az ajtón túlról.

-I-igen?-kérdeztem vissza zavartan és kissé kellemetlenül.