Nicoletta Binotto-Boccolacci szemszöge
A tesztek remekül sikerültek a csapatnak, sokat fejlődtünk az előző évhez képest. Tehát a munkahelyem jól állt. A magánéletem? Kissé romokban volt. Két és fél hét telt el azóta az este óta, hogy kimondtam a valóságot Dorian szemébe, de nem csak ő hallotta.
Utálok a múltamról beszélni, mert nem szeretem minden egyes részét, és az, hogy ő mindenki előtt felemlegette, miután már kezdtem valóban összebarátkozni a pilóta lakótársaimmal elég nagy ütés volt. Elég nagy ahhoz, hogy a kanapén aludjon ameddig itthon volt. Elég nagy ahhoz, hogy tudjam,ez így nem fog sokáig tartani, mert amikor veszekedtünk, nem úgy tettük, mint a házasságunk elején, hanem mint amikor még csak legjobb barátok voltunk. Így bármennyire is szánalmas legyek, örültem, hogy csak Imolában fogunk találkozni, amikor neki is ott lesz versenye.
Lassan felültem az ágyamon, mivel a fejemben levő káosz nem hagyott tovább aludni, pedig még csak hajnali 5 volt és még mindig nem szoktam hozzá az időeltolódáshoz. Ausztráliában 5 óra van, otthon viszont még csak este 10, szóval most kellene lefeküdnöm aludni. Magam mellé néztem, pedig tudtam, hogy nem fekszik senki mellettem, mégis halkan surrantam ki az ágyból, mivel ehhez voltam hozzászokva.
Néztem Melbourne kivilágított utcáit és azon tűnődtem, hogy mi mindenre volt szükség, hogy idáig eljussak. Megérné feladnom a munkahelyem, csak hogy rendbehozzak egy házasságot, amit nem biztos, hogy még akarok? Dorian még régebb megmondta, hogy úgy is stabil pénzügyi helyzetünk lenne, ha felmondanék és vele mennék a versenyeire, illetve tényleg összeköltöznénk. Házasok vagyunk, mégse egy házában élünk, mivel egyikünk se akarta feladni a lakását, de nem is akart venni egy újat ahol állandóan lakjunk.
Túl korán volt még a reggelizéshez, de ahhoz is hogy kimenjek a pályára, ezért három opcióm maradt. Visszafekszem és megpróbálok elaludni, lemegyek az edzőterembe, vagy úszok egyet a hotel medencéjében, ami ilyenkor több mint valószínű hogy üres.
A bőröndömhöz sétáltam és kivettem belőle az egyik fürdőruhám és átcseréltem a rajtam levő bő pólóval amiben aludni szoktam,majd azt is rávettem. Kezembe vettem egy törülközőt és a papucsomba lépve elindultam a tetőtérre. Fent még nem volt egy lámpa se felkapcsolva, így csak az utcákról feljövő és a hold fénye csillant meg a mozdulatlan vízfelületen. Viszont a víz felzavarodott a medence egyik távolabbi pontján. Nem csak nekem nem volt álmom. Ledobtam a törülközőt és a pólóm egy napágyra amibe majdnem belerúgtam, erre pedig az ismeretlen is felém fordult és végignézte ahogy lassan beleereszekedem az elég hideg vízbe. Nem úsztam oda hozzá, inkább én is a medence széléhez mentem, hogy bámulhassam a lenti fényeket és azt a néhány autót ami elment az úton.
-Nem tudtál tovább aludni?-kérdezte egy férfihang. Hamar felismertem az akcentust és a hangszínt.
-Nem.-válaszoltam a feltett kérdésre.
A víz hideg volt, március révén, de ez sem zavart. Annyira jól esetta csend és a víz érintése, hogy a jelenléte is kellemessé vált. Nem csípkelődött, nem szólogatottbe, ő is ugyanazt kereste itt, mint én. A magányt, hogy kiszellőztesse a fejét.Hamarabb eljöttem a medencétől, mint ő, mivel már pirkadt, tehát majdnem 2 órán keresztül ültünk csendben, néha semmiségekről beszélgetve. Kissé azért meg is fáztam, de ment tovább a nap.
A szezon első futamán mindig nagy a felhajtás, és ez most se volt másképp. A szabadedzések jól alakultak a Ferrari és a Red Bull számára, de a Mercedes se volt rossz a motorhiba ellenére. Charles végzett elsőnek, Max másodiknak, Seb pedig harmadiknak. Alex egyenlőre a saját autójával küzdött,nem a mezőny többi tagjával.
ESTÁS LEYENDO
The Lion King and the Lioness -Max Verstappen-LASSAN FRISSÜL
FanficEgy baleset. Ennyi változtatott meg egészen. Majd épp hogy meggyógyultam, mire te újra tönkretettél majd fel is építettél. . . . . . . . . . 1.4k---2022.07.04❤ 3k-----2022.08.16❤ [Minden jog fenntartva!]