Billy Hargrove Hálójában

Eddie Munson

Teltek, múltak a napok.
Billy még mindig beszélni próbált velem, de túlságosan fájt amit velem művelt, ezért még nem bírtam meghallgatni amit mondani akar.
Minél inkább próbáltam elkerülni, hisz annak ellenére amit tett még mindig szerettem. Túlságosan is.
Már eltelt egy hónap azóta.
Az utolsó hét volt az iskolából a téli szünet előtt. Amióta nem beszéltem Billy-vel Eddie-vel jobban összebarátkoztunk, és nagyon sok mindenben segített nekem ő is a többi barátommal együtt.
Sok programot szerveztek, hogy elfeledkezzek Hargrove-ról. A legtöbbször talán sikerült is egy időre elterelni róla a figyelmem aminek nagyon örültem.
Igazából nem is Billy-re haragudtam, hanem magamra, hogy ilyen naív voltam.
Hétfő, 7:00
Felkeltem, megreggeliztem, felöltöztem, és már kopogtattak is az ajtón.
Eddie volt az, minden reggel el kísér, nehogy félreértsétek, még csak nem is lakik a közelemben sem, az oka arra hogy minden reggel elkísér az hogy "nem akarlak Billy-vel hagyni". Jó ok, de tudom hogy nem ez a teljes igazság, azért ennyire nem vagyok hülye, látom, hogy többet is szeretne.
- Indulhatok? - kérdezte szokásos cuki mosollyal az arcán.
- Igen, persze - felkaptam a táskám majd elindultunk együtt.
Persze Billy is épp indult Max-el, éreztem is a tekintetét rajtunk, de képtelen voltam ránézni.
Az iskolába menet Eddie próbált témákat felhozni, mesélt már a D&D partijairól, a gitárjáról, a nagybátyjáról, most azonban a téli szünetről kezdett beszélgetni.
- Rebecca.. arra gondoltam ha már ez az utolsó hét az iskolából a téli szünet előtt elmehetnénk valahova..
- Mármint Steve-vel és a többiekkel? Ja miért is ne.
- Nem.. nem... én.. - nyelt egyet - csak kettőnkre gondoltam.
- Eddie Munson, te most randira hívsz engem? - elmosolyodtam.
Eddie arca elpirult.
- Igen, elmegyek veled randizni. - tettem hozzá.
Arra gondoltam így talán túl léphetek Billy-n, meg amúgy is Eddie elég helyes volt és kedves is. Igaz az a tűz nem égett benne amit annyira szerettem Billy-ben is, de attól még megpróbálom.
Eddie nagyon megörült.
- Nem fogod megbánni Rebecca Brooks! - mosolyodott el göndör fürtjei mögül.
Beszélgettünk még az iskoláig, majd utunk külön vált.
Az első órámon Billy is ott volt, próbáltam a legtávolabb ülni tőle ami sikerült is, próbáltam helyette Eddie-vel betölteni a gondolataimat és a hamarosan elkövetkezendő randinkkal.
Minden óráról szél sebesen szaladtam ki ahol Billy is ott volt. Ám ez nem sokáig sikerült ezen a napon.
Az ebédlőben álltam már sorban várva ebédemre mikor valaki betolakodott a mögöttem következő lány elé, a lány persze nem csapott nagy balhét hisz Billy volt az, és a lányok éltek haltak érte csábító külseje végett.
- Hallom ma randid van.
Bólintottam irányába sem nézve, egyet tovább lépve a sorban.
- Eddie Munson igaz? - nézett a hátra a fiút keresve - Mielőtt elmész vele beszélni szeretnék..
Eddie ekkor lépett oda ahogy észrevette a helyzetet, és válaszolt is helyettem.
- Igen Eddie Munson, és Rebecca nem szeretne beszélni veled Hargrove.
Billy szemei lángoltak a dühtől amikor Eddie-re nézett, de a lángok mellett a féltékenységet is láttam, de próbáltam inkább nem észrevenni, gondolva, hogy megint csak át akar verni.
- Menj innen Billy. Kérlek. - mondtam majd Eddie-t közelebb húztam magamhoz.
Billy rám nézett majd elment, de tudtam, hogy ezzel ennek közel sincs vége.
- Ez egy faszkalap. - jelentette ki Eddie, mire felkuncogtam ami látszólag tetszett neki.
- Szeretem amikor nevetsz.. sokkal szebb vagy. - tette hozzá.
Elvörösödtem, nagyon jól esett.
Eddie-vel már megkaptuk az ebédünket majd leültünk a barátaim asztalához.
Már vége volt az iskolának mikor elindultunk volna hazafelé, ám az iskola előtt megláttam Billy-t még épp olyan távolságban ha a mellettem álló Eddie-vel beszélgetek azt hallja.
- Szóval akkor hánykor lesz ma a randink? - mosolyogtam Eddie-re úgy, hogy azt Billy is lássa.
- Hazakísérlek, átöltözöl, persze ha szeretnél és már mehetünk is! - mosolygott Eddie.
- Jolvan, alig várom már! - egy puszit nyomtam Eddie arcára, aminek ő ugyan örült, de Billy viszont már nem annyira.
Nem értettem, ha fogadásból volt velem miért érdekelte ez az egész és mit akart velem még beszélni. Gondolkodtam rajta, hogy meghallgatom, de valamiért nem ment.
Hazasétáltunk Eddie-vel, átöltöztem és már indultunk is utunkra.
- Amúgy hová megyünk? - kérdeztem érdeklődve.
- Hm - vonta meg vállát -, ahova szeretnél!
Persze választásom nem igen volt hisz ez egy kisváros ezért a közeli hamburgerezőt választottam, ami nem messze volt attól ahova még Billy-vel mentünk.
Eddie a legnagyobb hamburgert kérte, jó nagy adag sült krumplival, és nekem is ugyan ezt.
Miközben ettünk Eddie direkt a kajájával hülyéskedett, amin persze jó nagyokat nevettem, ami neki ugyan tetszett a többi vendégnek már nem annyira.
Eddie talált egy sült krumpli darabot ami épp egy gyűrűre hasonlított, aztán elkezdte.
- Rebecca Brooks - nyújtotta felém a sült krumpli gyűrűt -, leszel a barátnőm? 
Nem habozott az már biztos, még jó, hogy térdre nem ereszkedett.
- Ezt most komolyan kérded? - kérdeztem nevetve hátha csak egy vicc volt.
- Igen. - jelentette ki komolyan.
Haboztam egy kicsit amit Eddie is észrevett.
- De ha neked ez még korai akkor..
- Igen! Leszek! - vágtam közbe.
Eddie szája széles mosolyt mutatott majd az ujjamra húzta a sült krumpli gyűrűt.
Még beszélgettünk egy darabig, majd Eddie kifizette a kajáinkat, és elindultunk hazafelé.
Eddie egészen hazáig kísért.
A házam előtt álltunk egymással szemben és épp köszöntünk el egymástól.
- Jó éjt, Rebecca.. Holnap találkozunk. - elmosolyodott miközben megfogta a kezeim.
- Jó éjt Munson. - ekkor megpillantottam ahogy Billy épp felhajt a házuk elé a Camaro-val. Így hát habozás nélkül lábujjaimra álltam majd egy csókot adtam Eddie-nek.
Billy látta a történteket miközben kiszállt, majd megállt autója mellett minket nézve.
Úgy tettem mintha nem látnám, hogy minket bámul, megsimítottam Eddie arcát majd bementem a házba. Ahol persze még hallgattam és a kukucskálón át lestem hátha történik kint valami. Nem hiába.
Eddie oldalra nézett elkapva Billy tekintetét.
Már épp elment volna mikor Billy odaszólt neki.
- Élvezd ki, mert nem sokáig fog tartani. - mondta kulcsait pörgetve ujján.
- Ja, én legalább nem egy rohadt fogadás miatt vagyok vele.
Billy-nek ekkor pattant el valami, és már épp nekiment volna Eddie-nek aki hősiesen várta, mikor ezt látva kiszaladtam Eddie-t védve.
Eddie elé ugrottam.
- Mi a franc bajod van?! - ordítottam Billy arcába.
- Félted? Ennyit jelent neked ez a senki? - válaszolta nem is törődve Eddie-vel.
- Ő nem egy senki! Ő a barátom! Veled ellentétben te szemét állat!
Ekkor előtörtek belőlem az indulatok és elkezdtem püfölni Billy mellkasát, aki tűrt egy két ütést majd elkapta kezeimet.
- Ne merj mégegyszer kezet emelni rám - mondta komoly hangján miközben szemei megint csak lángokban álltak.
- Kinek képzeled magad? - vágtam fejéhez - Te fenyegetsz mindenkit? Húzz el a picsába. - tört fel belőlem.
Eddie ekkor kitépett Billy kezei közül, aki egy nagy levegőt vett és a már sokkal nyugodtabb arcával kezdte el mondanivalóját.
- Becky.. csak hagyj mondjam el amit szeretnék.. és ha az után sem akarsz látni rendben.
- Nem érdekelsz, se te se a mondanivalód. Azt hittem tényleg szeretsz. - vágtam a képébe - De ahogy megtudtam ez soha nem is volt opció..
- De én tényleg szerettelek! És szeretlek is érted?! Mindennél jobban bassza meg! - kiabált, kezeimet megint csak elkapva és magához húzva. - Azt akarom hogy velem legyél! Csak magamnak akarlak.
Szerettem volna a karjaiba esni és megcsókolni, de ekkor már nem lehetett. Szerettem volna hinni neki, de már kételkedtem minden szavában.
- Engedj el...
Billy látva már könnyes szemeim elengedte a kezemet majd hátrált egy lépést.
Eddie megfogta a kezem majd bevitt a házba.
- Jól vagy? - fürkészte arcomat aggódó tekintetével.
Megtöröltem lecsorduló könnyeim majd bólintottam egyet. Közel sem voltam jól, minden előjött bennem, csak most sokkal erősebben mint akkor.
Eddie látta, hogy nem vagyok jól ezért szorosan magához ölelt.
Felkísért a szobámba majd betakart, és már indult volna haza.
- Ne menj... - szóltam utána.
Eddie lefeküdt mellém az ágyra, majd fejemet a mellkasára helyeztem és szívverését hallgatva nyomott el az álom.