Az Ismeretlen Férfi

239 15 0
                                    

Reggel Eddie mellkasán ébredtem, épp ahogy tegnap este elaludtam, ő még aludt ezért csendben kimásztam az ágyból és ekkor éreztem meg a már rég nem érzett dohány szagot. Billy az ablakban cigizett, és engem nézett.
Az órára néztem ekkor láttam meg, hogy lassan iskolába kell lennem, felébresztettem Eddie-t aki egy csókot nyomott az arcomra üdvözlés kép.
Billy eltűnt az ablakból, én felöltöztem Eddie addig pedig megpróbált teljesen felébredni.
Pár perc múlva már úton is voltunk az iskola felé, Eddie egész úton a kezemet fogta, legszívesebben elengedtem volna és megkerestem volna Billy-t de nem lehetett, nem dőlhettem be újra a hazugságainak.
- Hahó? Rebecca? - zökkentett ki gondolataimból Eddie.
- Igen? Tessék?
- Azt kérdeztem jössz e a ma esti karácsonyi buliba, az egyik lány rendezi, nem messze lakik tőletek.
- Ja ja persze igen. - vágtam rá.
Az iskolához érve már verettem is be az órámra.
Semmi izgalmas nem történt egész nap, a tegnapin gondolkodtam.
...
Már hazafelé sétáltam Eddie-vel az oldalamon mikor azon kezdtem el gondolkodni mit fogok felvenni az esti buliba.
Eddie felkísért a szobámba ahol aztán a vörös ruhára esett a választásom, amit már Billy-vel egyszer hordtam.
...
A bulira megérkezve a többiek már rég ott voltak ezért nagyba ment már minden.
Ittam pár felest, hogy végre békén hagyjanak a már nagyon idegesítő gondolataim majd elráncigáltam táncolni Eddie-t.
Nem ittam sokat, legalább is nem tűnt soknak, de lehet még is sok volt mert kezdtem nem tisztába lenni a dolgokkal amiket csinálok, ezért inkább Eddie segítségével felsétáltam a fenti fürdőszobába és felfrissítettem magam.
Segített annyira, hogy tisztában legyek a dolgaimmal.
- Rebecca, megyek hozok neked valamit ami segítene, mindjárt jövök - hallottam a résnyire nyitott ajtó mögül.
Még megmostam az arcomat párszor majd mikor már jobban éreztem magam elkezdtem megcsinálni elmosódott sminkemet.
Valaki az ajtót nyitotta, gondoltam Eddie már vissza is ért.
Billy lépett be az ajtón aki rögtön be is zárta az ajtót maga után.
- Mi a faszt keresel itt? - fakadtam ki.
Billy nem válaszolt nekinyomott a falnak majd megcsókolt.
- Rohadtul szeretlek.
- És ezt el is kéne hinnem? - forgattam szemeim.
- Igen elbasztam, tudod mi húzz be egyet nem érdekel. De ne nézz levegőnek. Mert inkább viselném el a veszekedéseket mint azt, hogy hozzám se szólsz érted?
Egymásra néztünk mikor egy hang szólt be a kopogások közepette.
- Rebecca? Minden rendben van?
- Mindjárt megy Munson. - szólt vissza neki Billy mire Eddie még jobban be akart jutni.
Billy visszafordult hozzám, mit sem törődve Eddie-vel.
- A kurva életbe is Becky, szeretlek bassza meg. És ha ezért az életemet kell adnom, hogy elhidd hát legyen.
Billy elengedett majd kinyitotta a zárt ajtót.
- Mi a faszt csináltál vele? - kiáltott rá Eddie.
- Vedd vissza a hangod Munson. Semmi olyat nem tettem volna amit nem szeretett volna, sőt most még olyat sem tettem vele amit amúgy élvezett volna - rám nézett majd mosolyogva kacsintott egyet.
Billy kiment majd Eddie hozzám fordult.
- Minden oké?
- Igen, igen persze - az arcom még talán mindig vörös lehetett Billy előbbi megszólalása után.
Mit sem törődve Eddie aggódásával elindultam lefelé, hogy újból táncolhassak.
Bevágódtam a tömegbe majd őrülten neki kezdtem táncomnak miközben próbáltam kiverni a fejemből Billy-t.
Talán fél óra telhetett el, mikor kimásztam a tömegből valami innivalót keresve.
Nagy nehezen megtaláltam a házigazda konyháját, kerestem egy poharat majd töltöttem magamnak egy pohár vizet. Felültem a konyhapultra, hogy egy kicsit kipihenjem magam.
Eddie ekkor lépett be a konyhába.
- Mindenhol téged kerestelek - szólt aggódóan majd odajött hozzám.
- Szerintem beszélnünk kéne - tette hozzá -, most komolyan elhiszed Billy-nek amit mond?
- Én.. én nem tudom.. nem tudom már mit higgyek..
Eddie nézett egy darabig miközben gondolkodtam.
- Talán nem kellett volna ennyire elsietnünk - mondta felkeltve figyelmem.
- Tessék?
- Rebecca, nem vagyok hülye.. nem tudom miért de te még mindig szereted őt.
Ebben nagyon is igaza volt.
- Nem akarom, hogy megint megbántson, de azt sem akarom, hogy azért érezd rosszul magad mert hozzám vagy kötve ezért nem tehetsz azt amit akarsz... szóval jobb lesz ha szakítunk.. de még így is a legjobb barátom maradsz Rebecca Brooks - mosolyra húzta száját majd szorosan átölelt.
- Köszönöm Eddie... - öleltem át szorosabban.
Tudta, hogy ezzel megkönnyítette a dolgom, hogy így nem kell választanom. A kapcsolatunk nem tartott sokáig, de a barátságunk annál tovább fog.
Öleltük még egymást egy darabig majd mind a ketten visszamentünk a buli sűrűjébe.
Megláttam Billy-t aki épp kint cigizett majd elindultam felé, Steve viszont utamba állt.
- Rebecca. Ugye nem Billy-hez indulsz.
- Steve kérlek ne szólj bele. Nem ugrok rögtön a karjaiba. De beszélnem kell vele.
Arrébb löktem a fiút majd tovább mentem Billy felé.
Kikaptam a Hargrove kezéből cigarettáját majd egy nagyot slukkoltam belőle.
Billy fogai fehérítettek mosolya közben mikor meglátott.
- Miért kéne hinnem neked? - kérdeztem a cigi füstjét kifújva.
- Becky.. szerinted próbálkoztam volna Halloween óta beszélni veled ha nem lenne igaz amit mondtam?
Megvontam a vállam válaszul.
- Igaz az elején tényleg csak azért csináltam mert az egyik gyökér fogadott velem.. tudta, hogy nem volt még barátod és meg akart szopatni.. de már réges rég kiszálltam ebből az egészből amikor megtudtam, hogy mennyire klassz csaj vagy.. nem kellett sok idő míg beléd szerettem Becky... de ha egy életen át kell, hogy győzködjelek arról, hogy igazat mondok hát legyen.
Eldobtam a már elszívott cigarettát a kezemből majd Billy szemébe néztem.
- Lépjünk le innen.
Nem kellett több Billy már halászta is elő Camaro-ja kulcsait, és szaladtunk is autójának irányába.
Már elindultunk mikor Billy megkérdezte:
- Hova megyünk?
- Nem tudom, bárhova.
Billy rögtön a közös hamburgerezőnk felé vette az irányt.
Már nagyba faltuk az undorító ízű hamburgereinket az autóban ülve, miközben beszélgettünk minden féléről mikor kicsúszott a számon:
- Basszanak meg ha nincs igazam, de...
- Nincs igazad - vágta rá Billy huncut mosollyal.
- Még be sem fejeztem - kuncogtam fel.
- Akkor sincs igazad - megharapta a szája szélét miközben fel alá nézett meg engem.
- Tudod Becky.. talán te vagy az egyetlen ember akivel valaha törődtem.. az elején rohadt idegesítő voltál.. de rájöttem, hogy te több vagy mint azt sokan hiszik.. - rázta ki a hideg a fiút - és azta kurva de dögös vagy sokszor..
Felnevettem mire Billy is kuncogott egyet.
- A szüleim nincsenek otthon, és az idegesítő hugom se, gondoltam lóghatnánk nálunk...
Beleegyeztem és pár perc múlva már náluk is voltunk. Befutottunk a házba majd mivel most senki nem volt náluk kicsit jobban körülnéztem ízléses otthonukban.
- Apukád még mindig?.. - néztem rá Billy-re kérdően, tudtam hogy tudja mire gondolok, ám ő inkább nem válaszolt semmit.
Nézegettem még a házban mire Billy a hátam mögé jött.
- Becky... még soha nem mondtam.. de kurvára szeretném, ha a barátnőm lennél..
Billy felé fordultam, megfogtam az arca két felét majd ágaskodva egy csókot nyomtam szájára. Az ajkaim csak épp annyira húztam el ajkaitól, hogy válaszolni tudjak.
- Én is szeretném..
Elmosolyodtunk majd Billy újból egy csókba kezdett, egyre vadabbul és vadabbul amit persze nagyon élveztem. Hisz talán azért is vonzott ennyire, mert vad volt és akaratos. Egyre többet akartam belőle, ahogy ő is belőlem.
Billy felkapott majd felvitt a szobájába, lefektetett az ágyára és újra csókolni kezdett.
- Ha újra megbántasz Hargrove azt nem éled túl - közöltem vele, mire ő elmosolyodott.
- Nyugodj meg Mrs. Hargrove.. mostmár sosem szabadulsz tőlem - fogait mutatva mosolyodott el újból.
Még soha nem hívott így, nagyon tetszett.
Billy egyre lejjebb csúszott csókjaival az ajkaimtól, majd rám nézett és már épp mondani szeretett volna valamit mire mind a ketten felkaptuk fejünket, a házam irányából hallatszódó hangos dörömbölésről és kiabálásról.
- NYISSÁTOK KI! - hallatszódott kintről.
Felálltam Billy-t ellökve majd elkezdtem kisietni Billy-ék házából Billy-vel a nyomomban.
- Segíthetek? - kérdeztem az ismeretlen férfitól aki felém fordult.
- Itt laknak Rebecca Brooks-ék?
- Én vagyok Rebecca Brooks - kerekedtek el a férfi szemei -, segíthetek?
A férfi elindult felém mire Billy elém ugrott, hogy megvédjen attól amit a férfi akart.
- Mit akar tőle? - kérdezte Billy a férfitól.
Billy válla felül rám nézett.
- Ő a barátod? - kérdezte kissé lecsúszott állapotban a férfi.
Egyikünk sem szólalt meg, Billy egyre idegesebb lett, hallottam fújtatásán.
- Szóval igen - tette hozzá a férfi majd a kezét nyújtotta Billy felé -, örülök, hogy megismerhetlek, Rebecca apja vagyok!
Nem tudtam komolyan e beszél, és ha igen még is miért most keres ennyi év után? Teljesen rosszul lettem, össze is estem volna ha nem markolok Billy-be aki gyorsan kapcsolt és elkapott.
"Mégis mit keres itt? Ő tényleg az apám?" futottak le a kérdések a fejemben mielőtt összeestem volna.

Billy Hargrove HálójábanDonde viven las historias. Descúbrelo ahora