Különleges rózsa || Taekook ff || 2.kötet

2.fejezet

Taehyung szemszögéből:

Jungkookkal szex után újra összevesztünk majd szexeltünk majd veszekedtünk és újra szexeltünk. Ez ment egyfolytában. Most itt fekszem csupasz testén és apró szívecskéket rajzolok mellkasára míg kezével a derekamat és a fenekemet cirógatja.

-Kook nagyon furcsán érzem magam. -szólalok meg pár perc csend után.

-Hogy érted? Milyen értelemben? -Simít végig bejáratomon.

-Nem így. Nem tudom megmondani, de nagyon fáradt vagyok és szédülök. -mondom furcsán. -Olyan mintha zuhannék. -mondja egyre laposabbakat pislogva.

-Lázad lesz? -Kérdezi értetlenül, és a számra csókol. -Vagy nem? Beteg leszel? Hívják orvost? -Hallok már egy kis aggódást a hangjában.

-Nem. Egyik sem. -mondom viszonozva a kis csókot majd hirtelen sötétül el minden és mintha az űrben zuhannék.

Egyszer csak arra kelek, hogy a régi szobámban vagyok.

-Mi történt? -kérdezem halkan és felállva a tükör elé sétálok ahol a régi 17 éves énemet pillantom meg. -Nem. Ez nem lehet. -mondom ki nehezen. Visszakerültem a múltba. Ekkor pedig apu jön be egy pohár vízzel.

-Szia apu.

-Szia kicsim. Mond csak érkezett visszajelzés, hogy hova tudsz menni?

-Igen. A Szöuli Gimnáziumba vettek fel.

-Szuper. Megyek megnyugtatom apádat.

Csak bólintok majd telefonomhoz kapok és rögtön hívni kezdem legjobb barátom.

-Nam. Beszélnünk kell. Egy óra múlva találkozzunk az állomáson. Felvettem a gimnáziumba ahova jársz.

-Szia Taehyung. -Hallom meg vidám hangját. -Persze. A szokásos helyen? -Kérdezi.

 -A vonat állomáson. -mondom majd ki is nyomom.

Rögtön pakolni kezdek a bőröndömbe mindent ami fontos. Gyorsan szinte az összes ruhámat bele pakolom majd beszélve apuékkal megyek is. Szinte rohanok az állomásra ahol meg is pillantom Namot aki a vonatjegyünket tartja.

-Szia. Nagyon fontos dologról van szó.

 -Szia. -Ölel meg. -Na mondjad. Most már nagyon kíváncsivá tettél.

 -Kicsit hihetetlen de nem én vagyok ez a Taehyung hanem én egy másik vagyok. -mondom, de fejbe is csapom magam elméletben ugyanis énis ilyen értetlenül néznék magamra ahogy ő.

 -Mi? Most valamilyen viccel átakarsz verni? -Szűkíti össze a szemeit.

 -Nem. Na jó. Ez tényleg hihetetlen lesz, de figyelj rám. Én most akkor tényleg én vagyok de mégsem mert én egy másik univerzumból kerültem vissza a múltba. A saját univerzumomban én 27 éves vagyok és van négy gyerekem. -hadarom le míg felszállunk a vonatra és az egyik fülkében le is ülök.

-Tudtommal nincsen varázslat a világunkba. Szóval ez nem vicces. -Sóhajtja. -Ez volt a fontos, amit el kellett mondanod? -Kérdezi unottan

.Miért nem hisz nekem?

 -Namjoon. Nem viccelek. Jinnel együtt lesztek a jövőben és lesz egy fiatok. Jinchae. Jin csak félig béta. Omega is van a sejtjeiben.

 -Mivan? -Akad ki még jobban. -Honnan veszed ezeket? -Motyogja. Talán ha lenne valami bizonyítékom, akkor minden könnyebb lenne.

-Figyelj higgy nekem kérlek. Tudom, hogy semmi bizonyítékom sincs de hinned kell nekem. Ahogy megérkezünk Jin a nyakadba fog ugrani ugyanis ahogy megpillant rohan majd a karodba. És ott lesz még Jeon Jungkook is az egyetlen igaz vérű alfa aki megpróbál udvarolni nekem.