Outer banks (Y/n story)

44 rész

- Szóval az egész kamu volt, Pope? - kérdezte JJ kicsit felemelve a hangját.
- Igen, sajnálom. - mondtam
- Látjátok, szörnyek vagytok, én hittem Y/n és igazam volt. - mondta John b
- Bocsánatot kell kérnünk tőle. - mondta Pope
- Igen, de nem jelenti azt, hogy megfog bocsátani vagy ha mégis akkor is sok idő kell neki.
                       Y/n szemszöge

Miután kisírtam magamat próbáltam elrejteni szomorúságomat sminkkel, annyira sikerült, úgy nézzek ki, hogy meg vagyok. Az ágyra lerakott  félig letépet nyakláncra néztem. Amit JJ "hazaságunk jeléért" adott  megfogtam a nyakláncot és a földhöz dobtam. Inkább a fegyvert vettem elő és azt méregettem.
Majd a nagy csendet megtörte a koppagás.
- Bejöhetünk? - hallottam egy női hangot. Nem válaszoltam. Mire benyitott Kie, Pope és JJ.
- Nem. - mondtam egyszerűen. Rájuk sem nézve. Közben pedig a fegyverrel a kezembe játszottam.
- Kérlek, Y/n beszélhetnék? - kérdezte - JJ
- Ha feltétlenül muszáj. - mondtam rezzenéstelen arccal.
- Egyszerűbb lenne ha azt a fegyvert letennéd. - mutatót a kezemben levő fegyverre.
- Egyszerűbb lenne, ha megbízhatnék bennetek de nem, ez biztonságosabb nekem. - mosolyogtam rá olyan szinten kamuból, hogy az már nekem fájt.
- Bízhatsz bennem, Pope mindent elmondott.
- Oh, mondott ráadást is talán, hogy aaa terhes is vagyok tőle? Vagy mi? - kérdeztem gúnyosan JJ-t.
- Nem Y/n, elmondta, hogy valójában nem csináltál semmit. - mondta JJ
- Sajnos, nehez bízni benned JJ. - vágtam a fejéhez azt amit ő mondott.
- Y/n igazat mondunk. - mondta Kie
- Najó nem kell ez a rizsa, mit akartok komolyan? Biztos találtatok valami nyomot és hát "most azonnal menjünk és nézzük meg" kedvetek van és hívtok magatoknak? Oh, Ja bocs már nem vagyok már sneci. - vágtam
Kie fejéhez is azt amit ő mondott nekem.
- Y/n kérlek térj észhez. - mondta Pope
- Tényleg Pope, hehehe - nevettem el magamat - körülbelül tegnap óta 10 fű van bennem. Alig várom már, hogy belehaljak és el múljon ez a stressz, ez az állandó hányinger. Megyek vágdosom tovább magamat hátha elvágom
az eremet végre. - közöltem.
- Y/n, te nem vagy oke. - mondta Kiara
- Én? Én teljesen oké vagyok, minden a legnagyobb rendben van egy csodás családom, egy csodás, apám anyám, na meg kurva jó barátaim. Egy tökéletes kurva vagyok ahogy mondják. Na meg van egy fantasztikus pasim. - kezdtem el sírni megint majd a nyakláncot újra a földhöz basztam. A fejemet a tenyere be raktam és csak sírtam. Néha már üvöltöttem a fájdalomtól, mint sírtam volna.
Ezt tették velem, ezt hozták ki belőlem. Szeretem őket. Soha nem hazudtam nekik. De fájt, hogy ők viszont nem bíznak bennem. Én szívtam a legtöbbet ebben a vitában. Köszi
Pope. JJ nem bírt tovább nézni engem oda jött hozzám és szorosan átölelt.
- Sajnálom, sajnálom, sajnálom! - könnyezet meg JJ miközben szorosan ölelt. Kie is megölelt de ő JJ ellentétes oldalán volt.
- Jó öm, kérlek adjatok pár percet, hogy rendben hozzam magamat. Kint várjatok. - mondtam majd megtöröltem könnyes szememet.
- Oké, persze. Van mit megbeszélni. - mosolygott rám kissé fájdalmasan Kie majd mind a hárman ki mentek a szobámból. Őszintén fogalmam sincs mit érzek, mérges vagyok, szomorú, illetve egy kicsit boldog is, mert elvégre rájöttek az igazságra.
[...]
2 óra múlva Kiara, elmondta nekem a nyomozással való tényeket. A kulcsról beszélt amit távollétünk alatt kértek Pope-tól és megtalálta. Ami a kapcsolatot érinti, Pope-t lecseszték, mind mérgesek rá, de nem vették annyira komolyan mint nálam, ami szerintem elég fura, de inkább hagyom őket. A nyakláncomat visszaadtam JJ-nek amivel azt fejeztem ki, hogy egy kis ideig nem akarnék vele kapcsolatot, vagy inkább szünetet tartanék vele. A beszélgetésünk részlete:

- Beszélgetés-
- Nem gondolom úgy, hogy olyan kapcsolatot tudnék teremteni veled, mint amilyen volt. - mondtam miközben a nyakláncot szorongattam a kezemben.
- Megtudlak érteni. - mondta JJ - Én sem akarnék egy olyannal járni, mint én. - mondta JJ
- JJ, nem erről van szó csak, zavar az a tény, hogy nem hittél nekem. Meg ezek után aaa nem tudom csak szünet kell nekem! JJ én szeretlek, az elejétől fogva ugyanúgy mint mindig. - mondtam
- Sajnálom, de kérlek gondold át. Mert, én is mind végig ugyanúgy szerettelek/szeretlek. - mondta JJ
- vége -

Sarah és John B egymáson lógtak. Én egyedül a hintaágyban feküdtem, és néztem magam elé (gondolkoztam). JJ valakivel telefonált, illetve Kie és Pope valamiről beszéltek (vajon miről).
- Pope, Pope! Most hivott Guffy. Apáddal valami történt. - szaladt JJ Popehoz.
- John B, Sarah, Y/n! Gyertek! - futottak a kocsihoz ami nekem felsem tűnt, hogy itt van.
- Hát ez? - kérdeztem John B-t
- JJ haza hozta. - mosolygott büszkén John B.
Mind beszálltunk a kocsiba. Én leghátraültem JJ persze mellettem volt.
[...]
- Úristen, Heyward! - mondta Kie mikor ránéztünk Pope apjára aki ek egy vérző seb volt a fején, illetve sok apró sebe volt.
- Elsősegély csomagot. Gyerünk! - szóltam JJ-nek aki fogadta utasításaimat és hozza a dobozt.
- Mi történt? - kérdeztem miközben leültünk Heyward elé, illetve Sarah kezelte Heyward sebét.
- Tudhattam volna. Épp zárni készültem amikor betoppant. Leütött, aztán a mellkasomra térdelt, és a kulcsról kérdezett, ami azon a rajzon volt. - mondta Heyward közben Sarah fertőtlenítette a sebet.
- Mondtál valamit róla? - kérdezte Pope
- Nem semmit. - mondta majd Sarah leragasztotta a sebet.
- Köszönöm drágám. - mosolygott Heyward Sarahra.
- Megtaláltad amúgy? - kérdezte mire Pope elővette a kis vékony hosszú kulcsot.
- Dédi lakásában volt, a gyógyszertár fölött, ahogy mondtad. - mondta Pope miközben odaadta a kulcsot.
- Ide adhattad volna fiam, akkor legalább nem vernek szarrá. Mire kell nekik ez a kulcs? - kérdezte Heyward
- Nem tudom. Először egy levelet kaptam, hogy menjek el Charlestonba. Aztán a gazdag nő kért tőlem egy kulcsot amiről azt sem tudtam, hogy a családomé. Illetve van valami kereszt is. - mondta Pope
- Ennek nincs túl sok értelme. - mondtam
- De miért ültök itt és rinyáltok nekem? Járjatok utána! - mondta Heyward
- Nem oda adom a kulcsot a nőnek nem érdemes.. - mondta volna Pope
- Fiam, arra tanitotalak, hogy elfuss? Menj kérdezd a dédidet ő talán segít ebben az ügyben. - mondta Heyward
- Akkor induljunk! - mondta John B
- Köszönjük Heyward. - mondta JJ majd vissza futottunk a kocsiba.