Outer banks (Y/n story)

65 rész

Már kikötöttem a megjelölt helyen. Már 1 órája vártam, bár igaz előbb jöttem, de csak félórával. Még a hajó közepén ültem, az idegességtől majdnem eltörtem az ujjaimat acsontjaim ropogtatása miatt. Elég unalmas tevékenység volt az ujjaim ropogtatása így kiléptem a hajó szélére és néztem a várost.
- Már megint harangoznak?  - kérdeztem lényegében  magamtól majd a templomra néztem ami a "hegy" vagy inkább domb legtetején volt. Az órára néztem 6:07 volt. Ami furcsa mert a templomok harangozni leginkább csak egészkor szoktak illetve félkor, jobb helyeken pedig háromnegyedkor és negyedkor is. Nem hiszem, hogy ez a hely olyan menő város, hogy minden perckor harangoznak. Megis őrülnék.
- Istenem hol vannak már!! - járkáltam össze-vissza. Mondanom sem kell, hogy izgultam. Persze, hogy izgultam az egyik ok, hogy ők legyenek azok a másik, hogy ne legyen bajuk a harmadik pedig Singh. Szét néztem a hajón. Az egyik fiókban találtam egy fegyvert, csak reménykedni tudtam, hogy ez az amit Rafe ellopott a fegyverestől még a házban, de ha még sem az akkor biztosra mehetünk, hogy Rafe tényleg gyilkos (nem mintha nálam alapesetben nem lenne fegyver). Zsebre vágtam a fegyvert és a kikötő felé kezdtem nézelődni.
Leguggoltam, a biztonság kedvéjért nehogy észrevegyen bárki olyan akinek nem kéne. Egy férfit láttam sétálni a stégen egy horgász sapkát viselt. Kék inggel es egy bézs árnyalatú rövid nadrágot viselt. Valahogy ahogy sétált, olyna ismerős volt. A kalap mögül pedig kilátszott pár szőke haj tincs.
- JJ? - egyenesedtem fel mire a férfi felém fordult és levette kalapját. JJ volt!! JJ volt! Nem hiszem el!! Azok a gyönyörű kék szemek csak úgy rám tapadtak.
- Y/n? - pillantott rám majd egy szempillantás alatt fülig ért a szája (nekem is). Boldogan oda rohantam hozzá és a nyakába ugrottam. Szorosan átöleltem izmos testét. A kellemes nyugtató illatát beszívtam és csak szorítottam magamhoz amilyen erősen csak tudtam.
- Annyira sajnálom. - löktem el kicsit magamtól, hogy a szemébe nézhessek - Sajnálom bocsáss meg. Elkellet volna mondanom, de nem bírtam. - kezdtem elkönnyezni.
- Semmi gond, semmi gond, majd megbeszéljük. Most kizárólag te vagy a fontos, hogy élsz. Azt hittük meghaltál Cupcake - simította meg az arcomat. Mire az arcomon levő kezét megsimítottam ő pedig másik kezével megfogta a derekamat magához húzott és lehunyta a szemét. Ajkát az enyémhez érintette. Istenem de hiányzott már ez az érzés ez a gyengéd csók amit ilyen megható pillanatokban add. De azért kért bejutást a nyelvével amit megengedtem (instant pillangós hasfájás). Smároltunk. Újra együtt voltunk.
- Azt hittem meg fognak ölni. Soha nem gondoltam volna, hogy megint látlak. - simítottam meg a karját.
- Úristen a többiek!! - pillantottam meg őket felém futni. - Y/n!! - futottak hozzám mind az 5-en.
- Csoportos ölelés!! - jelentette be Kie mi pedig követtük kérését, ölelkeztünk. Majd mindegyiket megöleltem külön.
- Kishúgom! - ölelt át szorosan könnyes szemmel John B - Nem is tudtam, hogy tudsz ilyen érzelmes lenni. - kezdtem el nevetni majd ellöktem lassan magamtól.
- Ezek szerint ti már eltemettetek, ha jól ismernétek tudnátok, hogy mindent túl élek - kezdtünk elnevetni.
- Ugye csak viccelsz? - kérdezte JJ
- Honnan van egy luxus hajód? - kérdezte kuncogva Sarah
- Úgysem fogjátok elhinni. - mondtam miközben beszálltam a hajóba.
- Azt a kurva!! - mondta Pope
- Nem semmi Maybank. - dicsért meg Cleo majd hátrápillantottam John B-ra aki lemaradt tőlünk.
- Te is hallod? - kérdezte
- Mit? - kérdeztem vissza
- A harangozást. - nézett rám mintha valamit megakarna fejteni.
- Én is gondolkoztam rajta, nem is tudom kicsit fura, hogy folyton szól. Mintha más célja lenne, mint az idő jelzése. - pillantottam a templomra
- Hát te nem emlékszel? - kérdezte John B mire furán néztem rá.
- Amikor apánk csörgött otthon amikor kint játszottunk, hogy "gyertek haza John B és Y/n!! Gyertek" - mélyítette meg a hangját.
- Én nem emlékszem apánk farmos neveltestésére. Kicsit olyan ez, mint, hogy " vájuhoz!" - mondtam
- Y/n ne légy nevetséges kérlek higgy nekem! - nézet a szemembe John B. A tény az, hogy John B ezt halál komolyan gondolta én viszont kevésbé sőt egyáltalán nem hittem abban, hogy apánk él pláne, hogy a templomba lenne.
- Szerinted csak túlgondolod. Én nem hiszek ebben John B. - mondtam - Nézd, most jutottam ki a mostohaapám ketrecéből, úgyhogy jobban járok ha inkább a hajóban maradok. - mondtam majd beugrottam a hajóra John B egy pillanatra megtorpant, majd ő is beszállt.

[...]

- Na és, ugye nem bántottak? - kérdezte JJ
- Csak amikor elkaptak, az orrom valószínűleg most egyenlő a káosszal ugyan is, miután Portis megütött vissza kellett helyeznem az orrom csontját rendes állapotba. - mondtam
- Tényleg, mint a régi szép időkben újra megvizsgálnálak. - mosolygott rám JJ
- Srácok siessünk!! - szólt hangosan mindenkinek Cleo
- Egyébként tudod mit kért tőlem Singh? - kérdeztem mire megvonta vállát.
- Denmark naplóját. - mondtam
- Minek kell az neki? - kérdezte JJ
- Valami kincset emlegetett ami állítólag a Merchantnél is nagyobb. - mondtam
- Mmm érdekes. - mondta majd a kötélel együtt visszamászott a hajóba. Mire JJ visszamászott addigra valaki kiugrott a hajóból.
- John B!! Mi a franc hova mész tesó?- kérdezte JJ
- Azonnal jövök!! - szólt vissza
- Basszus. - mondtam - Hallod a kolompolást a templomból? Azt hiszi, hogy apánk az. Gondolom, most ment megnézni. - mondtam
- Az istenit. Ez sok idő lesz. - nyávogott JJ
- Az nem kifejezés. Ne menjek vele? - kérdeztem
- Biztos, hogy nem! Itt maradsz!! Csak is velem. - szólt rám JJ majd hátulról átkarolta a derekamat.
- Szeretlek! - csókolta meg a nyakamat majd a szemembe nézett.
- Én is Szeretlek! - fogtam meg a kezét, majd ő lágyan megcsókolt.

[...]

Miután minden elmeséltem lényegében nekik (kivétel, hogy rálőttem Singhre) mindannyian nézelődni kezdtünk John B után kutatva.
- Hol van már John B? - kérdeztem Sarah-t.
- Itt kéne már lennie. - mondta Sarah
- Srácok, azok Singh emberei? - kérdezte Kie amikor a fegyveresekre mutatott az úton.
- Jézusom igen! - mondta Cleo
- Valami ötlet? - kérdezte Pope
- Ellenállunk. - mondta JJ majd meghúzta pisztolyát. Én is elővettem az enyémet.
- Ne csináld! - mondta Kie
- Váljunk szét. - mondta Cleo
- Biztos, hogy nem. - vágta rá JJ
- Inkább várjunk még. - mondta Sarah
- De nem várhatunk! Ti nem láttátok vagy éltétek át azt amire Singh képes. Meghalnánk, elkell tűnnünk! - mondtam
- De nem hagyhatjuk itt John B-t! - mondta JJ
Már mindannyian feszültek voltunk. Bepánikolttunk így egymással üvöltve osztottuk meg gondolatainkat.
Én Kie és Pope azt mondtuk, hogy elkell mennünk innen vagy meghalunk. JJ Sarah pedig azt, hogy maradjunk. Cleo nem igazán tudod, mint mondani.
- Bassza meg! - mondta Sarah majd a vezető fülke mögé ment és beindította a motort.
- De Ne megkell találni John B-t!! - rángatózó tt JJ
- Megtaláljuk később. - szólt vissza Kie
- De ne ne! Most miattunk hal meg. Ne ott hagyjuk. - folytatta JJ
- JJ nyugodj meg! Nem lesz baja John B-nek. - simítottam meg a mellkasát.
Nehezen, de megnyugodott. Próbált bízni bennem, hogy John B haza talál.