Outer banks (Y/n story)

70 rész

- JJ, eltudnál vinni a szüleimhez? Elkéne mondani neki ezt a kereszt dolgot. - sóhajtott Kie. Próbáltam őket ignorálni. Megjátszottam magamat, úgy tettem mintha a könyvemet amit John B polcán találtam nagyon érdekes lenne. Mintha beleolvastam volna. Viszont egyetlen egy pillanatra felnéztem rájuk. Hiba volt, mert JJ pont engem bámult, így persze lebuktam, hogy figyeltem rájuk.
- Szívesen, csak van némi elintézni valóm. Majd máskor, ha nem gond. - mosolygott rá JJ.
- Persze, értem. - mosolygott vissza rá Kie majd kiment a ház ajtaján és elindult haza. Éreztem, hogy engem figyel.
- Tán elmúlt a szerelem? - kérdeztem flegmán
- Hallgatózol? - kérdezett vissza JJ
- Nem, szándékosan. - mondtam - Én olvastam, ti zavartatok meg. - mondtam lekezelően.
- Ezért tartod fejjel lefelé a könyvet? - kérdezte JJ mire gyorsan a könyv felé kaptam a fejemet.
- Nincs is fejjel lefelé. - húztam össze a szemöldökömet.
- Tudom, de ha tényleg olvastál volna akkor nem nézted meg volna ilyen gyorsan, hogy tényleg fejjel lefelé tartod a könyvet, mert olvastál. Ezek szerint hallgatóztál. - okoskodott JJ
- Cseles. -tettem vissza a könyvet mosolyogva.
- Na és most mit fogsz csinálni? - kérdeztem
- Beszélgetek veled. - mondta mire megforgattam a szemeimet.
- Nézd engem nem zavar ha mész Kiara után. Elvégre nekünk már úgy is vége. - vettem ki egy cigit a fiókból, majd a mellette lévő öngyújtóval meggyújtottam a cigit majd szívni kezdtem.
- Szóval ami a tegnapot illeti. Pánikbeteg vagy?- kérdezte meg JJ
- Jézusom, fejezd már ezt be. Mert én megyek el Kie-ért. - mondtam
- Nézd csak tudni akarom, hogy jól vagy-e. - mondta JJ
- Miért úgy nézek ki, mint aki jól van? Egyébként te is elég szarul festesz ha itt tartunk. - mondtam mikor kimentem a házból JJ pedig a nyomomban volt és követett.
- Nézd értem, hogy mostanában furán viselkedem, de kérlek kérlek hadd beszéljük meg. Elhiheted nekem sem túl könnyű. - kezdte el JJ
- Tudod mit? Csak ülj fel erre a kurva motorra és menj el! - mutattam a robogójára idegesen
- Én viszont nem foglak itt hagyni egyedül, hogy a végén belehalj a mentális betegségedbe. - mondta a szemembe JJ. Nem tudok kiigazodni rajta, egyszer ellök egyszer meg minden áron engem akar. Már megint azok a kurva szemek.
- Kérlek! - suttogta JJ
- Istenem legyen. - mondtam mire JJ felpattant a robogójára én pedig mögé leültem.

[...]

- Miért mentem bele ebbe? - ugrottam le idegesen a motorjáról.
- Ha gondolod vissza mehetünk hozzátok, de akkor elkell viselned engem egész végig. - mondta JJ
- Mintha alapból nem kéne. Tudod egy kis magányra vágytam. Vagy vártam volna haza John B-t. Elvégre a bátyám, és tudod valaki értékeli ha szeretik. Nem úgy, mint egyesek.
- Ne most beszéljük ezt meg. - nézett rá mérgesen JJ
- Miért ne? Elvégre te voltál az aki inkább Kienek flörtöltél még én az életemet kockáztattam érted. Csak tudod az fáj, hogy azt hittem, hogy az én érzéseim irántad kölcsönösek. De beláttam ez nem így van. Én mindenkit a kelleténél jobban szeretek. Ezzel pedig visszaél mindenki így persze mindenkit megutálok. - mondtam. Unom, hogy ilyen őszinte vagyok vele. Unom, hogy egyáltalán ennyire őszinte vagyok valakivel.
- Kiara kezd elegem lenni az állandó kincs keresős kalandotokból! - üvöltött Kiara anyukája. Ha jól tudom Anne a neve. Kie sokat mesél a szüleiről mivel neki mindig ők nyomják a vállát. Ha gyerekként gondolkozom akkor azt tudom mondani róluk, hogy a mi munkánkat sokszor megnehezítik. Kie-t gátolják. De ha felnőttként gondolkozom akkor azt kell, hogy mondjam, igazuk van. Elvégre csak 17 évesek vagyunk.
- Nekem meg belőletek van elegem! Mindig megmondjátok mit csinálják. - üvöltött vissza Kie
- Igen, tudod kislányom ez a dolgunk. Mi vagyunk a felelősek érted, bármikor ha veled valami történik. Én vagyok az apád ha én nem lennék te nem is léteznél, úgyhogy igen nekem van erre jogom, hogy megmondjam mit csinálj. - mondta Mike (Kie apja).
Nagyon hangosan veszekedtek JJ-vel pedig mindketten utáljuk a konfliktus. Bizonyos szinten elviseljük, de van egy határ. Ez a veszekedés pedig felül múlta azt a határt.
- Biztos vagy benne, hogy bekéne menünk? - kérdezte JJ kicsit remegő hangon.
- Ha már ide elrángattál. - forgattam meg a szemeimet mire egy pillanatra ránéztem. Rosszul éreztem magamat, próbálta eltakarni, hogy ez a helyzet nem zavarja őt, de tudtam, hogy igenis rosszul van.
- Nézd, ha nagyon gáz van egyből kimegyünk. Csak maradj mögöttem. Legyél laza tudod. - mondtam a szemébe nézve.
- Most pedig gyerünk. - mondtam mire le nyomtam az ajtókilincset, kinyitottam az ajtót és beléptem a házba.
- Visszatérve Wardra, na ő él. - mondta Kie
- Ezt nehéz elhinni! Eltemettük. - mondta Anne
- Szép napot! - szakítottam meg a veszekedést.
- Na már csak ti hiányoztok, a fiú aki olyan mint az alkoholista apja és a lány aki pszichopata. - lépet elénk Mike. Kemény kezdés. Na de Pszichopata? Kie vajon túl sok mindent mondott el?
- Ne nézz rám így Kie! Nem vagyok hülye!- kérdezte Mike
- Hol tartott Kie? Na igen, Ward életben van a Karib térségben. Abból él, amit tőlünk lopott illetve ma Willingtonba repítik a keresztet. Kérdés? Nincsen, nagyon jó! Ez esettben elvinnék a lányukat. - fogtam meg Kie karját.
- Na persze! - húzta le a kezemet Kieről.
- Végül is honnan tudnám? Csak a két szememmel látta. - védett meg JJ.
- Szkeptikus vagyok. Ez egy baromság! - közelített felém Mike. Féltem, hogy megérint mert a zsebembe volt a fegyver.
- Nektek kettőtöknek, pedig megkell érteni valamit. - emelte fel a hangját Mike mire Anne valamit mondott neki, de annyira elnyomta Mike Anne hangját, hogy nem értettem mit mondott. Valószínűleg olyasmit, hogy "Mike ne most" vagy "Mike fejezd be".
- Bírlak benneteket. Te Y/n mindig is egy angyal voltál Outer Banksbe JJ te is jó fej gyerek vagy, de mostanában egyre vadabbak, félelmetesek vagytok. Nézzetek magatokra. Y/n mik ezek a sebek rajtad? - kérdezze Mike. Asszem betelt a pohár viszont a pisztoly most tilos volt. Mást kellet tennem.
- Tényleg szeretné tudni? Szétvertek maga barom, még én, az ön lányát védtem. - közelítetem felé de JJ erősen lefogott.
- JJ-vel még váltanék pár szót. Y/n megtennéd, hogy kifáradsz? - kérdezte Mike nyugodtan
- Nem hagyom egyedül JJ-t. Ha valamit mondani akar, mondja a szemembe. - mondtam idegesen. Igazából csak ekkor realizáltam, hogy JJ végül a derekamat ölelve fogott le.