"ᴛᴀᴇ-ʜʏᴜɴɢ ᴛʜᴇ ᴋɪʟʟᴇʀ" ㉿ⲓⳑⳑⲝⲅ ( Tae-Hyung, Tae FF)

ʜᴀʀᴍᴀᴅɪᴋ ʀésᴢ

A ᴛᴇsᴛᴇᴍᴍᴇʟ ᴀᴍᴇʟʏʙᴇɴ éʟᴇᴋ ɴᴇᴍ ɴʏᴇʀʜᴇᴛᴇᴋ...🦋

Jimin Szemszög"

A Harinnal való találkozásunk után Tae-Hyung azt mondta menjek át...
Már azt is sejtem hogy mit akar.
Meg álltam a kapu előtt majd csengetni kezdtem.
- Jimin! Gyere be. - mondta én pedig ki nyitottam a kaput majd beljebb mentem. - ülj csak le. Kérsz inni valamit?
- nem köszönöm. - mondtam neki mosolyogva majd le ültem a kanapéra... Ám legbelül nem voltam olyan boldog mint amilyennek ő látott engem. - úgy hiszem beszélni szeretnél velem.
- így van. - ült le mellém.
- ugye... A barátnőd nincs itt?
- nem nyugi. Igazából már csak látni akartalak... Nem is beszéltünk mióta...
- van egy olyan érzésem nem ezért hívtál ide. - néztem rá értetlenül mire vett egy mély levegőt és ő is rám nézett.
- hiányoztál... De kérdezni akarok valamit.
- hajrá Tae-Hyung.
- Kivel ültél ott tegnap előtt az étteremben?
- Senkivel...
- Láttam Jimin ne akarj már hazudni.
- Harin...
- Szóval találkoztatok... Rólam kérdezett?
- Csak amikor a suliból hoztam el.
- Mit?
- Hogy velem vagy e. Úgy látszik fél tőled. - Tae hangosan fel nevetett majd fel állt.
- Hát elmondom neked...ez a nő sosem félt. Tőlem meg pláne nem. Ezt a hülyeséget felejtsd el!
És abban is biztos vagyok hogy tudja hogy ki a gyilkos...
- Tae tudd hogy hiába vagyunk legjobb barátok... Ha te vagy a gyilkos akkor fel foglak adni. Ha valaha is igazán szeretted ezt a lányt akkor most csak csendben megbújsz, és nem teszed jobban tönkre az életét amit most kezd újra össze rakni. Te nem tudod hogy mit élt át... De én igen.
- és azzal ki foglalkozik hogy én mit éltem át!?
- talán én? Vagy az új haverjaid után engem már semmibe sem veszel?
- ezt honnan veszed?
- egyszer sem köszönted meg nekem amit tettem érted.
- sajnálom...
- nem kell sajnálnod semmit. Mindig itt voltam és leszek is számodra. De ne csak akkor vegyél elő ha szükség van valamire. - álltam fel majd elindultam ki.
- megígérte hogy jövőre is ki megyünk a partra...
- mi? - fordultam vissza az ajtóban.
- Harin. Azt mondta hogy kint leszünk a parton.
- miért dobtad el... - fordultam vissza majd az ajtót becsukva ott hagytam.

❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃❃

Harin Szemszög"

- jó reggelt! - köszöntött anya mikor le értem a konyhába.
- neked is jó reggelt. - nyomtam egy puszit az arcára majd le vettem egy poharat és vizet engedtem.
- ma nem mész suliba?
- péntek van. Ma nincs suli, csak délután kell be mennem az örsre.
- ja értem. Én viszont ma már haza megyek.
- hogy hogy?
- végre újra eltudok kezdeni dolgozni. És nem akarok mindig a nyakadon lógni így is sok a dolgod.
- ez tudod hogy nem így van. Rád mindig van időm és addig maradsz ameddig csak szeretnél. De örülök hogy újra dolgozni kezdesz legalább nem lesznek unalmasak a mindennapjaid. És kicsit ki lépsz az antiszociális életmódból.
- hé... Nem vagyok antiszoc.
- csak kicsit...
- akarod hogy be vigyelek ma?
- ha nincs semmi dolgod akkor persze.
- rendben drága. És mikor végzel?
- jó soká úgy hogy te csak pihenj nyugodtan.
- jó tudod... Csak féltelek. - mondta mosolyogva majd az arcomra simitott.
- sose félts. Ez az enyém?
- mindig félteni foglak. Tessék. - nyújtotta át a reggelit.
- köszönöm. Annyira hálás vagyok neked. - simitottam a kezére majd a reggelimmel együtt vissza mentem a szobámba hogy megtudjam még csinálni azt pár papírt amit ki kell nyomtatnom.

Délután "

- készen vagyok mehetünk.
- mindent elraktál?
- igen mindent. Vagy száz oldalt nyomtattam.
- minek annyi papír? - kérdezte anya miközben be szállt a kocsiba.
- ezek mind ügyek. Még vannak amik 2016- ra mennek vissza. Eltűnések stb.
- az ilyen ügyeket már le kéne zárni nem?
- sajnos nem úgy működik...
- miért nem veszel ki egy pár nap szabadnapot?
- szeretem a munkám. És már hozzá vagyok szokva a rohanáshoz.
- csak azért mondom ha úgy érzed pihenésre van szükséged akkor ne terheld túl magad.
- ha szükségem lesz rá akkor ígérem ki veszek egy pár napot. De jelenleg jól érzem magam.
- ennek örülök.
- és mikor indulsz vissza?
- este úgy hogy sajnos már nem találkozunk mikor haza érsz.
- ez annyira hiányzik... Mikor haza megyek egy nehéz nap után és te mosolyogva készíted a vacsorát. Hogy apa az asztalnál hülyéskedik és minden egyes nap a fiúkkal nyaggat.
Hogy együtt ledőlünk a kanapéra és megnézünk egy jó hosszú filmet...
- annyira örülnék ha minden a régi lenne... Ha apád is itt lenne.
- sosem gondoltam volna hogy ennyire nehéz lesz nélküle. - töröltem meg a szemem... Hisz apám volt az az ember akiben a világon legjobban meglehetett bízni. Lehet hogy néha csalódott bennem de úgy érzem most nagyon büszke rám hogy azzá váltam amiről ő is álmodott. Apám elkezdte... Én pedig folytatni fogom, és a végsőkig kifogok tartani. - néha úgy érzem túl teng bennem a sok érzelem és energia. És ilyenkor senki nem tud megállítani. Ha kell a végletekig kitartok addig ameddig végül sikerül elérnem. De sokszor annyira nehéz...
- a mostani ügyre gondolsz?
- szeretném már lezárni végre. De nem tudom hogyan...
- tudod... Néha be kell csuknod a szemed ahhoz hogy láss.
- az mit jelent?
- szeretném ha erre magadtól jönnél rá. - nézett rám anya majd meg állt. - megérkeztünk...
- vigyázz majd magadra az úton. Jövőhéten átmegyek.
- rendben kicsim. Te is vigyázz magadra. És ne feledd mit mondtam.
- sose felejteném el a szavaidat. Jó utat.
- szeretlek... - mondta integetve majd elhajtott.
- én is szeretlek... - mondtam utána majd elindultam be.
- Harin! - kiáltotta valaki a hátam mögött.
- Jimin?
- szia... Sajnálom de nem bírtam tovább várni. - nevette el magát.
- tudtam. Na gyere bemutatlak és körbe vezetlek.
- nagy arcok vannak odabent?
- egy nagy arc van... Tőle félni kell.
- ohh...mi a neve?
- Jeon Jungkook. De úgy érzem vele jóban lesztek. - invitáltam be Jimint.
Amint be léptünk minden szem ránk szegeződött...
- ez kicsit kínos... - súgta nekem Jimin.
- sziasztok! Lee kérnek egy kis segítséget.
- mond csak szépségem.
- szeretném ha intéznél egy kis papír munkát Jiminnek.
- neki bármikor... - nézett végig a srácon.
- Lee...
- jó jó befejezem. De nem is mondtad hogy ilyen helyes. Teljesen össze illenétek. - állapította meg mire Jimin látszólag zavarba jött.
- köszönjük Lee nagyon jó szemed van de még ma készen tudnál vele lenni?
- persze. Egy óra, addig vezesd körbe.
- Lee írj be kérlek Harinhoz. - érkezett meg Jungkook... Régen meséltem neki Jiminről de csak annyit hogy Tae-Hyung legjobb barátja és emiatt utálja is szegény srácot...
- rendben még valami?
- nem csak ennyi lesz. - mondta Kook. - ma ki kéne menni helyszínelni. Legalább Jimin is megízleli milyen a rendőr szakma.
- szeretnék minél többet tanulni.
- ezt jó hallani. Tudod akik Harin csapatába kerültek azok mind vér profik pedig még két éve van a szakmában. Olyanok is voltak itt mint te... Hátha lesz belőled valaki. - mondta majd ott hagyott minket.
- ha rajtam múlik már holnap jobb leszel mint itt pár ember. - mosolyogtam rá. - most pedig körbe vezetlek. Seok!
- igen?
- ruhát találnánk rá?
- ha le adja a méreteit akkor még ma tudok hozatni és két napon belül meg is érkezik.
- remek. Ha vissza értünk akkor intézünk mindent. De igazából ha bármi kérdésed lenne és én nem vagyok bent akkor Lee vagy Seok tud neked segíteni bármiben. Ő itt Eunji, segíteni fog neked a fegyver használatban. - mondtam mire mindent tudóan Jiminre néztem... Nem lesz nehéz dolga. - a többiek most nincsennek bent de előbb utóbb megismersz mindenkit.