"ᴛᴀᴇ-ʜʏᴜɴɢ ᴛʜᴇ ᴋɪʟʟᴇʀ" ㉿ⲓⳑⳑⲝⲅ ( Tae-Hyung, Tae FF)

ɴᴇɢʏᴇᴅɪᴋ ʀésᴢ

- Tae-Hyung...
- Harin...

Mᴇɢéʀɪɴᴛᴇᴛᴛéʟ ᴀɴéʟᴋüʟ ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢéʀɪɴᴛᴇᴛᴛéʟ ᴠᴏʟɴᴀ...

- mit keresel itt? - kérdeztem tőle hirtelen majd elindultam a motoron felé.
- csak erre sétáltam... Sokat változtál. - jött utánam.
- te is... - ültem fel a motorra. - nekem most mennem kell.
- azt hittem tudunk egy kicsit beszélni.
- nekünk nincs miről beszélni... És azt hiszem hogy ezt a találkozást is el kéne felejtenünk.
- miért a barátodhoz sietsz ennyire?
- nem tartozom beszámolóval. Neked pedig pláne nem. És most pedig menj vissza a drága látos barátnődhöz és az újdonsült barátaidhoz...
- ennyire jóban vagytok Jiminnel? - kérdezte szúrós tekintettel.
- mennem kell dolgom van.
- mit szólnál hozzá ha jövőhéten találkoznánk?
- nem akarod még lezárni? Nem fogod fel hogy soha többé nem akarlak látni?
- ez hülyeség.
- kurvára hogy nem az. Tönkre tettél.
- vagyis... Megérintettelek anélkül hogy megérintettelek volna?
- annak veszed aminek akarod én leszarom... De tedd meg hogy engem békén hagysz. Három évig sikerült akkor most is próbáld meg. - mondtam neki majd ott hagytam... Szó szerint annyira ideges lettem hogy legszívesebben vissza fordultam volna és hozzá vágtam volna a motort vagy le lőném bánom is én már csak engem hadjon békén...

══════ •『 ♡ 』• ══════

- na végre hogy ide értél szépség.
- ah kicsit még maradtam szét nézni. Jimin?
- értem. Kookal van, el vitte egy kicsit motorozni.
- ahh remek. - ültem le az egyik fotelbe majd hátra is dőltem.
- úgy látom elfáradtál.
- egy kicsit. És még van egy kis papír munkám...
- ha szeretnéd megcsinálom.
- dehogy is. Úgy sincs különösebb dolgom csak egy kicsit pihenek.
- rendben. Én Viszont akkor hamarosan megyek.
- a többiek?
- nyolcig voltak. Oh írt Kook. - vette elő a telefont Lee.
- mit?
- haza vitte Jimint úgy hogy ne várjunk rájuk.
- rendben. Akkor maradok egyedül.
- biztosan ne maradjak?
- biztosan. - néztem rá mosolyogva mire a srác egy oké után el kezdett pakolni.
- holnap találkozunk.
- jövök suli után.
- hogy bírod ezt a sok szarságot... - mondta nevetve majd elbúcsúztunk és elment. Sóhajtva ki keltem a fotelből majd elindultam az irodába hogy neki lássak vagy száz oldalas indoknak...

══════◄••❀••►══════

- ennyi hülye kérdést... - tűztem hozzá a papír köteghet a legutolsó lapot is majd elindultam vele a főnök irodájába amikor a recepció felől különös hangot hallottam. Elő vettem egy vegyvert az egyik fiókból majd a papírt le téve elindultam a hang felé... És persze nagy kő esett le a szívemről mikor észre vettem hogy csak egy műanyag pohárt fújt le a szél... Megkönnyebbülten el raktam a fegyvert a hátsó zsebembe majd fel vettem a poharat és vissza csuktam az ablakot... Habár azt se tudom mikor lett kinyitva... De annyira nem foglalkoztam vele inkább azon járt az agyam hogy minél hamarabb szabaduljak innen mert már éjfél is elmúlt... Gyors be raktam a fiókba a papírokat majd a cuccaim össze szedve  én is elindultam.
- azt hittem már soha nem jössz ki. - szólalt meg az ajtó mellett Tae-Hyung mire én úgy megijedtem hogy hirtelen pofán vágtam...
- a kurva... Normális vagy?
- ezt most miért kaptam? - nézett rám idegesen.
- azért mert megijesztettél... Idióta. Na mindegy is... Miért vagy itt? Esetleg nem voltam érthető?
- csak kíváncsi voltam hogy hol dolgozol. És nem mondtál igent arra hogy el jössz velem jövőhéten.
- még jó, mert nemet mondtam.
- pedig el fogsz. - jött közelebb majd az egyik kezét a hátamra tette másikkal pedig ki vette a fegyverem a zsebemből. Lassan fel húzta majd a fejemhez emelte...
- menjen veled a barátnőd!
- sajnos most nincs itt.
- hatalmas egy szarházi lettél.
- nem tudod hogy ki lettem. És... Meg van már a gyilkos? - nézett a szemembe mosolyogva... Egész vészjósló mosoly volt.
- ha te vagy az... Akkor szemrebbenés nélkül lecsuklak.
- esetleg félnem kéne?
- nem kértem. Csak légy tisztában vele.
- igenis... Rendőr főnök. - vitte lejjebb a fegyvert és egyben a tekintetét a nyakamra.
- szeretnék végre haza menni.
- miért mutatod magad ennyire keménynek?
- nem várhatod hogy a nyakadba ugorjak mosolyogva azok után amit tettél.
- kicsit enyhülnöd is kéne... Mert te is nagyon jól tudod hogy mégsem vagyok olyan rossz mint amilyennek vallassz. És még ennyi idő után sem változtak meg az érzéseid irántam.
- oh dehogynem!
- biztos? Mikor hozzád érek... - vitte lejjebb a kezét a hátamról teljesen le a csípőmig mire libabőrös lettem... - vagy a hangom. - hajolt közelebb és a fülembe suttogta... - tévedtél.
- azért mert ezt teszed... A véleményem ugyanaz. És ne hogy azt hidd hogy valamit is érzek még irántad. És ha mégegyszer hozzám érsz. - löktem el magamtól majd egy gyors mozdulattal ki kaptam a fegyvert a kezéből. - akkor le csuklak te pedofil pszichopata!
- hé... Nem vagyok pedofil.
- legalább a másikat nem tagadod. - ültem fel a motorra majd be indítottam.
- hogy van apukád? - kérdezte nevetve... Már szinte annyira nevetett magába hogy a földön volt.
- hogy rohadnál meg... - szálltam le a motorról majd a fegyvert előkapva behúztam neki egyet. - és a te szüleid hogy vannak... Tae-hyung? - néztem rá könnyes szemmel majd vissza ültem a motoromra és elindultam... Még utoljára vissza néztem rá a visszapillantóból utána nem foglalkoztam vele...