"ᴛᴀᴇ-ʜʏᴜɴɢ ᴛʜᴇ ᴋɪʟʟᴇʀ" ㉿ⲓⳑⳑⲝⲅ ( Tae-Hyung, Tae FF)

ᴋɪʟᴇɴᴄᴇᴅɪᴋ ʀésᴢ

Aᴢ ɪᴅő ɪɢᴀᴢ, s ᴇʟᴅöɴᴛɪ, ᴀᴍɪ ɴᴇᴍ ᴀᴢ...

- tehát azért hívott össze benneteket Jungkook hogy elmondhassam tegnap mit találtunk.
- remélem nem a gyilkosokról...
- de Yung... Mégpedig azt tudtuk meg hogy nem csak itt Koreában garázdálkodnak hanem külföldön is.
És az a megérzésem hogy többen is vannak... Ezért alaposan fel kell készülni.
- hé Kook. - állt fel Yung nevetve majd az asztalon megtámaszkodott. - hülyének akartok minket nézni?
- ezt hogy érted? - kérdezte a férfi de látszott rajta hogy kezd ideges lenni...
- úgy hogy nehogy már egy nő megérzésében bízzunk már... Ugyan, ezt ti sem gondoltátok komolyan.
- ez a nő segített lebᴜktatni egyszerre két gyilkost is... A megérzésével.
- és honnan veszed hogy most is működne? Elküldesz minket egy idegen városba, országba hogy kockára tegyük az életünket?
Azt se tudjuk merre van a jobb meg a bal.
- ha azt hiszed hogy hülyeség akkor fáradj ki innen és tedd azt amit mindig is szoktál... Az pedig a nap lopás. Éled tárul egy nagy ügy amiben nyerhetsz de te kihagynád?
- nem fogok a vesztembe futni.
- az igazi rendőr dolga hogy védje a mások életét nem az hogy meghúzza magát és hadja hogy elvetemült ember kedvére gyilkolásszon.
- igen ez a dolgunk... A mi országunkban. Jungkook az már nem a mi hatáskörünkbe tartozik.
- ameddig ennek a rendőr csapatnak a tagja vagy de!
- ne haragudjatok... De én nem fogok ilyenbe belefolyni. - lökte arrébb a széket majd ki ment.
- ez így nem lesz jó... - néztem aggódva a férfire.
- a terv az hogy a héten fegyver próba és felkészülés lesz, jövőhéten pedig elutazunk Parisba. Ha valaki badarságnak gondolja még ezek után is akkor ki mehet. De akár a munkahelyét teszi kockára. Vagy a családja életét. Mi megpróbálunk segíteni valahogy hogy több ilyen ne történjen meg... Maguk pedig aludjanak nyugodtan. Aki velünk tart az holnap reggel hatra legyen a hangszigetelt szobák előtt. Ennyit szerettünk volna. - állt fel Kook majd ki ment.
- gyere Harin. - karolt át jimin majd ki mentünk a szobából.
- mi lesz ha senki nem lesz velünk?
- akkor megoldjuk hárman. És keményen oda tesszük magunkat. Ez a dolgunk nem?
- de... Viszont valaki megfog halni. És az egy közeli ember lesz.
- ezt honnan tudod?
- amit meséltem tegnap. Megérzés... De ez csak akkor aktív ha a közeljövőben valaki veszélyben van, aki vagy én vagyok vagy pedig egy olyan ember aki valamilyen módon közel áll hozzám... És most kettős érzés van bennem.
- vigyázni fogunk magunkra és egymásra is... De most szerintem menj haza és pihend ki magad holnapra.
- te nem jössz?
- én még jungkookal ki megyek egy ügyhöz aztán ha szeretnéd átmegyek.
- az jó lenne. - mosolyogtam rá.
- csókot! - kiáltotta Lee...
- te mikor kerültél ide? - kérdeztem tőle ilyedten.
- na na! Eddig is itt voltam.
- nálam találkozunk. - simítottam kezére majd elindultam.
- Harin? - szólalt meg valaki a hátam mögött mikor felültem a motorra... Megfordultam és megláttam...
- YOONAH! - esküszöm még a szemem is bekönnyezett mikor rájöttem hogy ez nem álom és ennyi idő után újra itt van. Olyan hirtelen szálltam le a motorról hogy újra átölelgessem, hogy majdnem rám borult.
- Úristen Harin... Olyan régen láttalak.
- hiányoztál... - öleltem át mégegyszer. - Jungkook sokat mesélt rólad. És már ideje volt haza jönnöm.
- csak nem? - néztem le a hasára.
- de. Kook nem mondta?
- egy szót sem. Lehet nem akarta elrontani a meglepetést. - mosolyogtam rá majd kezemet a pocakjára helyeztem és simogatni kezdtem. - kislány lesz.
- honnan tudtad?
- érzem... Mikorra várható a csöppség?
- erre a hónapra. De tegnap azt mondták akár ezen a héten vagy a jövőhéten is megérkezhet.
- hát ez nagyszerű. Harin...
- igen?
- mostantól nem fogunk többé elválni.
- ez azt jelenti hogy...
- igen maradok. - közölte velem a jó hírt nevetve.
- basszus most úgy rám jött ez az érzés... Mint régen.
- de talán mostmár minden rendben lesz.
- igen... Mostmár minden.
- hallottam hogy jövőhéten elutaztok.
- valóban...
- én is megyek.
- hogy mi??