Az F1 világa - novelláskötet

Ajándék - M.S.

W Series szezon utolsó hétvégéjén

- Stella már csak két kör! Nyugalom, minden rendben lesz. Profi vagy. Nem fog megelőzni. Nyerni fogsz! - próbált biztatni a mérnököm. Nemhiába. Ha ezt a mai futamot megnyerem, akkor én leszek a világbajnok. Világbajnokot pedig egy évben egyszer avatnak.
- Paul! Az utolsó kört kezdtem meg! - visítottam. Az autómmal száguldva rohantam a cél felé. Ha nem is ugyanabban a kategóriában, mint a bátyám vagy a barátom, de akkor is világbajnokság!
Az utolsó körhöz értem, amikor megláttam a kockás zászlót, már alig hallottam a mérnököm hangját a fülembe dobogó vértől. Hihetetlen érzés kerített hatalmába.

- Gratulálok Stella! Te vagy a világbajnok! Te vagy! Nagyon profi voltál az egész versenyen! Sőt az egész szezonban is te voltál a legjobb! - hallottam meg a csapatfőnök hangját is.
- Köszönöm szépen! Ez aaaaz! Nyerteeeeem! El sem hiszem! - kiabáltam könnyes szemmel. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy azért sírok, mert nyertem vagy azért mert sajnos nem tudott eljönni sem a bátyám, sem a barátom. Mindketten sajnálkozva hívtak fel, hogy nem tudnak eljönni mert valami hivatalos maszlagon kell részt venniük. Persze nagyon biztattak, meg mindent mondtak, de az, hogy nem tudtak eljönni, nekem az a bajom.

Újra végig száguldottam a pályán, majd beparkoltam az elsőnek járó helyre, ahol a világbajnok tábla is szerepelt. Gyorsan  kiugrottam az autóból és vigyorogva néztem körbe. Aztán hirtelen a kordon előtt megláttam a bátyámat és a barátomat állni. Hogy kerültek ide?

Le sem vettem a sisakot, úgy ugrottam egyszerre az ölelésükbe. Végül a bátyám segítségével leszedtem a fejemről a sisakot, majd pedig értetlenül néztem rájuk, minden mast kizárva.
- Hogy kerültök ide? Azt mondtátok, hogy valami fontos és hivatalos dolog lesz ma. - húztam össze a szemeimet.
- Hát.. meg akartunk lepni. - vakarta meg a tarkóját a barátom. - De az ő ötlete volt! - mutatott egymásra a két férfi vigyorogva.
- Na gyere ide te világbajnok! - húzott magához az én egyetlen szerelmem.
- Mick hagyd egy kicsit levegőhöz jutni! - ciccegett a bátyám.
- Mintha te nem akarnád hasonlóan ölelgetni. - grimaszolt Sebnek.
- Az más! Én a bátyja vagyok!
- Én meg a pasija! - kontrázott.
Hogy soha nem tudják abbahagyni egymás ugratását. Persze tudom, hogy amúgy legjobb barátok, de akkor is.

- Hé én is itt vagyok ám! - kezdtem volna a kiakadást. De a fiúk is leintettek, majd egy versenybíró is megjelent, hogy most már jó lenne ha a feladatomra koncentralnék. Így kerültem fel a pódium tetejére, ahol átvettem a díjat és meghallgattuk a csapatom és az országom himnuszát. Mögöttem pedig egy hatalmas felirat hirdette az új világbajnokot. "Stella Vettel"

- Gratulálok fogott velem kezet a második helyezett amerikai lány, majd az én drága csapattársam, aki amúgy a barátnőm is, a nyakamba ugrott.
- Csajszi megcsináltad! Ez az! Nagyon büszke vagyok rád! - visított Emily a fülembe. A lány a csöndes észt szokásai ellenére most nagyon hangos lett. Sőt a leghangosabb.

A pezsgőzés és a csapat ünneplés után fáradtan álltam meg a rám váró német duo előtt. A bátyám zsebre tett kézzel a kocsijának dőlve várt, a fején napszemüveg, amivel a világos barna haját fogta hátra. Mellette pedig Mick hatalmas mosollyal az arcán és a cuki kék szemeivel engem figyelt.

- A család negyedik világbajnoka! - közöltem meghatottan. Hiszen a bátyám négyszeres Forma 1-es bajnok, a barátom Forma 2-es bajnok és most Forma 1-ben versenyzik, és természetesen az ő édesapja is Forma 1-es bajnok, sőt világcsúcstartó.
- Így van, úgyhogy most az új vilagbajnok ajándékot kap. - kezdett bele Seb.
- Miről van szó? - kérdeztem kíváncsian.
- Majd megtudod. Most az első feladatod az, hogy beültök Mickkel az autójába és onnantól majd Mick mindent tud. - veregette meg a barátom vállát, majd úgy tűnt valamit megbeszéltek szavak nélkül. Hogy ezeket a beszélgetéseket én miért nem értem? Rejtély!