Egy

191 25 52
                                    

Egy ricsaj szakított ki a sötét burokból, amiben voltam. Ütemes hang, mi egyre csak ismétlődik, az emberek 99,9%át pedig ez kergeti az őrületbe minden reggel. Az ébresztőórám...

Szemeim kipattantak, s körülnéztem. A szobámban vagyok, pontosabban az ágyamban. A takaró mellettem a földön. Valószínűleg lerúgtam magamról. Az ablak tárva nyitva, függönyöm a reggeli szellő fújja magasba. A Nap által árasztott fényáradat betölti teljes szobám, de semmi különös nincs annak kinézetében, bármennyire is keresem. Minden pontosan ugyan olyan, mint ahogyan este hagytam, azonban ami történt...csak álom volt? A démon...Jimin, Tae és Yoongi halála...mindet csak álmodtam? Karomra tekintek, és tenyeremmel pólóm alá nyúlva megvizsgálom. Semmi baja.

Kínomban hangos nevetésben törtem ki. Tényleg azt hittem valóság az egész. De hogy lehetett volna az? Démonok? Komolyan elhittem? De nagy idióta vagyok. Élethű volt az biztos. Éreztem a fájdalmat és a szívem ezerrel kalapált minden egyes pillanatban, mégis...mégis tudhattam volna, hogy csak egy álom. Valóságban nem léteznek démonok, mik embereket szálnak meg, ezzel megölve őket.

Telefonom rezgése szakít ki gondolatmenetemből.

----------
306 üzenet és 98 nem fogadott hívás
-----------

Mégis kinek hiányozhattam ennyire? -töprengek ahogyan feloldom a telefonom.

A hívások szinte összese anya volt, ahogy az üzenetek fele is, így úgy döntöttem őt hívom vissza először.

-Haló, JungKookie? -veszi fel egyből a telefont. Hangja aggodalommal teli és remeg. Mintha a sírás szélén állna, vagy már túl is lenne rajta.

-Szia anya, mi a baj? -teszem fel egyből, és az én hangom is aggódó, hisz nem értem mi történhetett. Egyből a legrosszabb lehetőségek merülnek fel bennem, mint hogy meghalt Bam, a kutyusom, vagy a bátyám, esetleg apa szenvedett valamilyen balesetet.

-Jól vagy? -csuklik el hangja kérdése közben.

-Igen, de mond már mi ez az egész? -sürgetem. Testem egyből izzadni kezd az aggodalomtól, és az ágyból kiszállva kezdek fel-alá járkálni.

-És...biztonságban vagy? -kérdez ismét, mintha az én kérdésem meg se hallotta volna. Mivel hallom a vonalban, hogy szipog, így nem állok neki vitázni, inkább válaszolok.

-Igen, itthon vagyok. -mondom értetlenül. Nem értem ezeket a kérdéseket és egyre jobban aggódom. Már ellenőrizni akartam, hogy nem szakadt e meg a vonal, hisz olyan sok ideig csend telepedett közénk, de valami megállított. Pontosabban anya sírása. -Anya, mi a baj? Mi történt? -kérdem egyből ijedten. -Oda menjek hozzád? -teszem hozzá.

-Nem tudod? -kérdez ismét válasz helyett, amit ismét nem értek. -Kapcsold be a tévét. -utasít, én pedig már egyből nyúlok is a távirányítóért majd megnyomom a bekap gombot. -A boltban...-kezd bele anya, viszont nem fejezi be, mert meghallja, hogy a tévém bekapcsolt, és a hírek hangos zápora sújtott le rám.

-Tragikus baleset. A 공감북스 utca boltjában brutális gyilkosság történt. Egy ártatlan állampolgár ki vásárolni ment ma reggel ezt nyilatkozta:
"Minden reggel nyitásra megyek, hogy a friss péksütit megvehessem az unokáimnak. Ma is így tettem, azonban mikor beléptem az üzletbe, egyből egy véres holttest terült el mellettem. Sikítva mentem ki, és hívtam a rendőrséget. Az én koromban ez már nagyon veszélyes helyzet, majdnem infarktust kaptam. Hisz olyan fiatal volt. Minden nap láttam az üzletben és segített is nekem."
Az idős hölgy az első áldozat meglátta után elvonult a helyszínről és értesítette a rendőröket, kik kivonultak a helyszínre és a területet átvizsgálva mégegy holttestet találtak a bolt hátsó sorai közt. A tragikus esemény mindenkit egyaránt megrázott. A halotti kém még nem derítette ki, pontosan mi is okozhatta halálukat. Az egyik áldozat Min Yoongi kinek mellkasán négy szúrt seb található, a mindössze 24 esztendős fiatal fiú több éve dolgozott abban az üzletben. A másik Park Jimin, egy 22 éves polgár, ki nem a boltban dolgozott, hanem csak egy egyszerű vevő volt, ki pont rosszkor volt rossz helyen. A talált beosztás és a tulaj szerint hárman dolgoztak aznap az üzletben, azonban két személy, név szerint a 22 éves Kim Taehyung és a 20 éves Jeon JungKook még nem kerültek elő. A hatóságok kérik, jelezzék, ha bárhol meglátják valamelyikőjüket, a két érintettet pedig a rendőrség felszólítja, hogy minél hamarabb jelentkezzenek az őrsön, kihallgatásra. -a távirányító kiesett a kezemből, a telefont tartó kezem pedig magam mellé eresztettem, úgy meredtem magam elé. Mégsem csak egy álom volt...

𝔹𝕖𝕥𝕨𝕖𝕖𝕟 𝕕𝕖𝕞𝕠𝕟𝕤 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 horror 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz