Az I. világháború utolsó halottja

10 3 2
                                    

1918. 11. 11 11:00

Ekkor lépett életbe az első világháborút lezáró fegyverszünet, azonban az utolsó amerikai katonáját 10:59-kor lőtték le a németek.

Verduntől északra, Chaumont-devant-Damvillers-nél Henry Gunther a 313. gyalogezred katonájaként őrmesteri rangig jutott. Azon a végzetes nap végzetes percében kipattant a lövészárokból, előreszegezte fegyverét, és a németek felé indult két társával együtt. Szemtanúk elmondása szerint a németek kiabáltak nekik, hogy álljanak meg, mert vége a háborúnak, de hiábavaló volt. A két másik katona lehasalt, Gunther azonban tovább futott, majd lőni kezdett a németekre, akik visszalőttek, az amerikait pedig fejen lőtték.


Csupán találgatni tudtak később, hogy miért csinálta ezt. Gunther utálta a háborút, családja német gyökerei miatt sokan támadták a férfit, sőt, akkor kapta meg a behívóját, amikor egy jól fizető banki állást kapott könyvelőként.

Egy otthoni barátjának írt levelében sokat panaszkodott a fronton lévő körülményekre, ami a cenzorok kezébe került, így a férfit le is fokozták. Egyik szakasztársa elmondása szerint sok katonatársa is cikizte német eredete miatt, így a férfi amerikaiságát bizonyítani akarta folyton a legkockázatosabb módokon, emiatt arra gondoltak felettesei, hogy szó szerint vette az utolsó percig harcolok a hazámért szlogent.

Ugyanakkor az utolsó napon, hiába tudták, hogy vége a háborúnak, a szövetségi oldalon az emberek nem kaptak kimenőt, ugyanis csak aznap 3000 amerikai katona halt meg, ez több katonát jelent, mint a normandiai partraszállás áldozatainak száma.


Henry Gunther őrmesteri rangját halála után visszaállították, sőt, posztumusz érdemrendet is kapott.

TudástárNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ