Tudástár

Észak-Korea Godzillája

Kim Dzsongilről köztudott, hogy kegyetlen diktátorként irányította országát évtizedeken át, viszont azt már jóval kevesebben tudják, hogy mennyire oda volt a filmekért! Több mint 20.000 film volt a gyűjteményében, egészen pontosan James Bond-filmek, Rambo, Péntek 13 filmek, hongkongi akciófilmek, Godzilla-filmek, de még Elizabeth Taylor főszereplésével is! 1973-ban írt egy könyvet is A film művészetéről címmel, amiben leírta, hogy a mozgókép nem csak művészeti érték, de kiváló propagandaeszköz is lehet. Kim Ir Szen vezetése alatt Észak-Korea kultúráért felelős vezetője lett, célja pedig az volt, hogy fellendítse a helyi filmipart, sőt, észak-koreai filmekkel kívánt nemzetközi sikereket is elérni. Hamar be kellett látnia, hogy a lehetőségei nem éppen határtalanok, ezért a '70-es és '80-as években 11 japán és dél-koreai filmes szakembert raboltatott el, hogy majd általuk új életre kelti a filmipart. Azonban ez sem ment annyira simán, az elraboltak közül többen meghaltak, voltak akik inkább öngyilkosok lettek.

Az elrabolt filmesek közül talán Sin Szangok a legkiemelkedőbb. A férfi Japánban tanult, majd Dél-Koreában sikeres filmrendező lett, akkoriban az ország egyik legjobbja, pont emiatt is terelődött Kim figyelme rá. Sin a '60-as évek végére érte el a csúcsot, a filmprodukciós vállalata több mint 300 filmben működött közre abban az évtizedben. Azonban a '70-es években Pak Csonghi kormányzásával megkezdődött a cenzúra, Sin rengeteg filmje áldozatul esett ennek. 1976-ban a rendező felesége, Csve Ühni színésznő elvált tőle, két évvel később a kormány bezáratta Sin teljes cégét. Ebben az évben rabolta el őt és ex-feleségét az északi diktátor fia.Kim ekkor már apránként vette át apjától az ország vezetését, Sinre is nyomást gyakorolt, próbálta munkára ösztönözni, de a férfi folyton ellenállt, szökni is próbált. Az ex-felesége nem is tudta, hogy Sin is itt van, ő is szökni próbált, aminek eredménye az lett, hogy mindketten éveket töltöttek börtönben, ahol propagandafilmekkel mosták az agyukat. 1983-ban engedték ki őket, ekkor tudták meg, hogy a másik is itt van, majd újra összeházasodtak.

Az elkövetkező két évben mindketten munkába kezdtek, ez idő alatt 7 filmet készítettek el, amik közül a legismertebb az 1985-ös Pulgaszari volt, ami az észak-koreai megfelelője a Godzillának. A címszereplő szörnyeteg a koreai mitológia lénye, a fémevő szörny, ami elpusztítja a rossz dolgokat. A film a feudális Koreában zajlik, ahol egy gonosz király uralkodik. Az alattvalók lázadni akarnak, mire a király utasítja a katonáit, hogy gyűjtsenek be minden fémet a néptől, hogy abból fegyvert kovácsoltasson, amivel még jobban uralni tudja a pórnépet. Egy börtönben ülő kovács rizsből és agyagból egy kis lényt formáz és meghal. A lánya vérétől a bábu életre kel, megnő és Pulgaszari lesz belőle, így a nép megdönti a gonosz király hatalmát. Ez a történet többféle módon is értelmezhető, Sin szerencséjére Kim úgy értelmezte, hogy a nép kommunista ereje egy helyes vezetővel az élén megdönti a rossz, elnyomó imperialistát.

A diktátornak nagyon tetszett a film, annyira megbízott a rendezőben és feleségében, hogy a bécsi filmfesztiválra 1986-ban el is engedte őket, hogy népszerűsítsék a filmet. Ők azonban az őröket átverve megléptek az első adandó alkalommal, azonnal az amerikai nagykövetségre rohantak. Kim azt hitte az amerikaiak elrabolták a kedvenc házaspárját, ezért azonnal felszólította a nagykövetséget, hogy adják ki őket, akik persze nem adták!

A pár az USA-ban biztonságban letelepedett, majd 1994-ben hazatértek Dél-Koreába. Sin 2006-ban hunyt el 79 évesen, míg felesége 2018 áprilisában 91 évesen. Életükről Kim Dusongil bemutatja címmel dokumentumfilm is készült, amit a 2016-os Sundance fesztiválon mutattak be.