Az ókori történelem egyik meghatározó csatájaként tanulhattuk meg, amikor i.e. 146-ban Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus Minor római hadvezért elfoglalta Kathágót és a romokat behintette sóval, hogy még csak növényi élet se lehessen ott ahol a nagy birodalom ellenségei éltek.
Németh György történész azonban kutatásai során azt tapasztalta, hogy egyetlen korabeli forrás sem említ sózást. A csatáról legrészletesebben Appianosz görög történetíró írt a II. században. Ő arról írt, hogy a csata után a nyertesek átkot szórtak a romokra és megtiltották, hogy oda bárki is költözhessen. Akkoriban a sószórás ismeretlen volt a föld termékenyítetlenítésére.
Ezt a fajta eljárást a Bibliában találjuk meg, egészen pontosan Mózes ötödik könyvében. "Kiégett, csupa kénkő és só, nem lehet bevetni, nem kelhet ki és nem nő rajta árva fűszál sem: úgy elpusztult mint Sodoma és Gomora, Admá és Cebóim, amelyeket lángoló haragjában elpusztított az Úr", a Biblia írása szerint akinek a szíve elfordul az Úrtól, arra olyan átkot mond, amitől a földje terméketlen lesz. A Bírák könyvében is van említés a besózásról, amikor Abímelek Sikem városát elpuszította: "A benne lévő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta és bevetette sóval"
A Középkori történetíró krónikások is előszeretettel vettek át a Bibliából egyes jeleneteket. Így esett meg, hogy egyes történetírók azt írták, hogy Attila 452-ben behintette sóval Padova romjait, ahogy Barbarossa Frigyes 1162-ben Milánót. Feltehetőleg egyikük sem gondolt bele, hogy egy egész várost, városméretű terület behintéséhez mennyi sóra van szükség, és honnan szedhetnének ennyi sót.
BINABASA MO ANG
Tudástár
Non-FictionAnnyi érdekesség van a világunkban vagy a történelmünkben. Tudtad, hogy nem is volt olyan hogy "Az első éjszaka joga"? Vagy tudod miért volt olyan formája Hitler bajuszának, amilyen? Esetleg hogy hogy Costa Ricán nincsenek lakcímek? Minden héten jel...