Kövér és kopasz Buddha

9 3 0
                                    

Ha bárkit megkérdeznénk, hogy írja le, hogyan is nézett ki Buddha, mindenki egy nagyon kövér, teljesen kopasz és derűsen mosolygó alakot írna le. A buddhizmus alapító atyját több millió szobrocska és kép így ábrázolja, ez a kép szinte beleégett a memóriánkba. Egyetlen bibi van ezzel, mégpedig, hogy Buddha sosem volt se kopasz, se kövér, az a sok szobor nem is őt ábrázolja.

A boldogan mosolygó férfi valójában egy X. századi kínai szerzetes, egy bizonyos Csi-ce, de egyes helyeken *Pu-taj* néven is említik őt. Ez a név azt jelenti, hogy kenderzsák, ugyanis a folklór szerint mindig egy hatalmas zsák volt nála, amiből a gyerekeknek osztogatott ajándékokat és édességet.

Gautama Sziddhártha, azaz Buddha időszámításunk előtti V-VI. században élt és tanított a mai Észak-India területén. Azt, hogy hogyan nézett ki, senki sem tudja, mivel akkoriban még nem készültek ilyen ábrázolások, csupán több száz évvel később, addig pedig szájhagyomány útján terjedt a vallási vezető kinézete. A *Páli kánon* nevű szöveggyűjteményt is alapjául vették a szobrászok, amiben van egy felsorolás *A nagyszerű ember 32 jellemzője*, amiben leírják, hogy hogyan is néz ki fizikailag egy megvilágosult ember.

A leírás alapján pontosan ugyan úgy mint egy átlagos ember, csak néhány extrával, mint például, hogy legyen negyven foga vagy térd alá érő karjai.

Most felmerülhet benned, hogy na de akkor miért ábrázolják úgy Buddhát, ahogy, ha egyszer sosem volt művészien ábrázolva.

Pu-taj nagyon nagy népszerűségre tett szert a kora középkori Ázsiában, ahol egy helyi Mikulásként tekintettek rá. Sok kortársa úgy vélte, hogy ő nem csupán egy bölcs és megvilágosult szerzetes, hanem maga Buddha reinkarnációja. Nagy népszerűségének következtében több távol-keleti kultúra is átvette alakják, például a japán mitológiában ő Hotei, a hét szerencseisten egyike.

Pu-taj neve egyet jelentett a szerencsével, gazdagsággal, bölcsességgel, boldogsággal, nagylelkűséggel, így ezeknek védőszentjeként tisztelték. Pontosan emiatt került a buddhista kolostorok bejáratához, így amikor kiléptek vagy betértek a kolostorba, a szobor hasának megérintésével saját magukra is átragasztották Pu-taj minden pozitív áldását.

A kínai kultúra egyre ismertebb lett a világon, így a buddhizmus is elterjedt nem csak Ázsiában, s mivel Pu-taj teliszájas mosolya és hatalmas pocakja könnyen megjegyezhető, így a vallás alapítójával kezdték el azonosítani a világ tájain. Azért hogy ne legyen kavarodás, így már Ázsiában is nevető Buddha vagy boldog Buddha néven említik.

TudástárDonde viven las historias. Descúbrelo ahora