Tudástár

Gyerekek keresztes hadjárata

Középkori krónikák szerint 1212 nyarán négy sikertelen hadjárat után a Szentföld visszaszerzése után egy ismeretlen személy felvetette a gyermekkatonák ötletét, mivel az a 30 ezer gyermek romlatlan, tiszta hitű és jó, így könnyebben fogják majd visszafoglalni Jeruzsálemet. A terv azonban csak papíron tűnt jónak, a gyerekek nagy részét lemészárolták, elfogták rabszolgának, vagy még az odaúton életüket vesztették. Legalábbis a krónikák szerint.

Csakhogy azért ennyire akkor sem voltak ennyire idióták, hogy gyerekeket küldjenek a biztos halálba a csodáért imádkozva! Eddig 50 olyan középkori krónikát találtak, amiben említik ezt a keresztes hadjáratot, viszont egytől egyig csupán pár mondatos említést tesznek róla. Külön érdekes, hogy az 1220 előtt íródott könyvek nem is említik ezt, csak azok, amik 1250 után íródtak.

A hadjárat vezetőjeként egy francia pásztorfiút, Étienne-t említik a források, aki állítólag találkozott Jézussal, aki egy levelet küldött vele a francia királynak, amiben azt az isteni utasítást adta, hogy indítson keresztes hadjáratot. Viszont a 1202-1204-es hadjárat csúfos veresége után nem sokkal vagyunk időben, az európai uralkodók és a Vatikán is sok problémával nézett szembe. Ilyen gondok voltak például, hogy a mórok betörtek Kasztíliába, Dél-Franciaországban pedig az eretneknek mondott albigensek kezdtek háborúba. Így II. Fülöp francia király elküldte a pásztorfiút, aki Párizsban prédikálni kezdett, így a gyerekek ezressével kezdték el követni a csodatételei után. Marseillebe érve már 30 ezer fős követőtábora lett a pásztorfiúnak, itt két vallásos kereskedőt is elbűvölt, akik hajókat adtak a gyerekhadnak, így útnak indultak a Szentföld felé. Útközben 2 hajó elsüllyedt, a partot ért gyerekek pedig azonnal rabszolga-kereskedőknél végezték.

Ha laikusként is olvassuk a történetet, akkor is érezhető, hogy valami nem stimmel. Kezdjük mondjuk a hajókkal: Kolumbusz legendás hajója, a Santa María is csak 40 fős volt, pedig az majdnem 300 évvel később történt, itt pedig sokkal több gyereket, pontosabban több ezret kellett volna egy hajónak vinnie. Vagy feltehetnénk azt a kérdést is, hogy ennyi gyerek hol és mit evett az úton, hol szállt meg?

1977-ben a holland Peter Raedts történész járt utána a fenti problémának részletesebben. A tanulmányából kiderül hogy a latin pueri kifejezést használták a korabeli krónikák a sereg katonáira, a szó elsődleges jelentése fiú, viszont használták az alacsony társadalmi osztályra is. Pueri volt minden napszámos, szolga, örökség nélküli fiatal testvér, vagy földműves. Feltehetőleg ők indultak zarándoklatra, útközben prédikáltak, de a Szentföldre sosem értek oda.