Porszem [Fekete Giorgio X Y/n]

Tali a faszikkal

Arra keltem, hogy a ház ég, én pedig kint vagyok, és Giorgio sehol.
-Giorgio! Giorgio! Hol vagy?
Nem láttam sehol. Elkezdtem sírni. Vége mindennek.

-Y/n, Y/n! Haló! Kellj fel! Semmi baj, csak egy álom volt.
-Felültem, és láttam, hogy a házban vagyok, minden oké, és Gio is él még.
-Jaj, úristen, neharagudj, hogy felkeltettelek a sírásommal.
-Semmi baj, már amúgy is fent voltam, hiszen 9 óra van, és csináltam a reggelit.
-Ohh, okés, akkor megyek majd, csak felöltözök. Szia!
-Szia!

Fhú, hát ez csodálatosan ment. Sikerült az első reggelemen leégetnem magamat. Hát. Ez. Szuper. Felöltöztem valami random ruhába amit találtam a szekrényben, és mentem ki Gyurihoz.

-Halihali!
-Szia! Mi lesz a reggeli?
-Tükörtojás.
-Okézsoké.

Leültünk az asztalhoz, majd megettük a reggelit. Giorgio hozott nekem kávét, nagyon aranyos.
-Y/n, az a helyzet, hogy el kéne mennem ma egy próbára a faszikhoz. Tudom hogy most nehéz neked. Szeretnél eljönni, vagy ez még sok neked?
-Hát, ha megengednéd, szívesen mennék.
-Oké, akkor ezt tisztáztuk. 1 óránk van indulásig, addig elkészülünk.

Bólintottam, majd mentem készülődni.
Felvettem egy flared gatyát, egy menő Y2k inget, és egy fűzőt. A hajamat szépen kivasaltam, az ékszereim felvettem, és megcsináltam a sminkem, mindezt 45 perc alatt.

Gyuri felvett egy bő farmert és egy rózsás inget, megfésülte a haját, és kiválasztotta melyik cipőjét veszi fel.

Ő a sárga converse mellett döntött, én a bakancsom melett.

Így mentünk a próbára pest utcáin. 10 percet késtünk is, mert legalább 30-an megállítottak minket, képet kérni Gio-tól. Valaki még meg is kérdezte, hogy együtt vagyunk e. Én és Giorgio? Esélytelen. Sose szeretne belém.

Elég hihetetlen, hogy az az ember, akire mindidáig felnéztem, most mellettem sétál az utcán, és a lakótársam is.

Igazából, minden olyan zavaros most. Anyám egyáltalán szeret e engem? Hiányzom e neki? Mi lesz velem és Giorgioval? Ha Gio kidob, hol fogok élni. Szeret e engem Gyuri? Szeretem e én őt? Érez e valamit is?

Míg ezen gondolkoztam, megérkeztünk oda, ahol a fiúk próbálnak.

-Sziasztok faszik!
-Szia Giorgio! Oh, ki ez a gyönyörű lány?
Köszönt Bálint a maga módján.
-Y/n vagyok, Gio lakótársa.
-Wow Gyuri, akkor most ő a barátnőd?
-Nem, dehogy is!

Dehogy is. Fájtak a szavai. De nem értem miért. Nem érezhetek Giorgio iránt semmit. És ő sem irántam. Bár neki ez nem lesz akadály.

Ezután mindenki sorban bemutatkozott, (bár mindenkit ismertem ugyebár) és kezdődhetett a próba.