MY ANGEL | MINSUNG

4. rész

Holnap varásnap, így nem kell mennem dolgozni. Lesz egy szabad itthon töltött napom, amit úgy látszik Jisunggal fogok tölteni.

Reggel nem is ébredtünk fel 10 óra előtt. Akkor is Jisung miatt keltem fel, ugyanis felült az ágyában, így rámhozta a frászt. Nem csoda, hisz még nem szoktam meg, hogy van egy lakótársam.

-Jó reggelt hyung.-mosolygott rám, amit kénytelen voltam viszonozni.

-Jó reggelt Jisung.-dörzsöltem a szemeimet.

-Éhes vagyok.-nyöszörgött.

-Még aludni akarok!-húztam a fejemre a takarót.

-De én éhes vagyooooook!-ugrott rám.

-Jisung!-próbáltam lesöpörni magamról, de nem ment.

-Minho, légysziiii.-vetette be a bociszemeket.

-Ah, találsz a szekrényben rament.

-Köszi.-pattant le rólam.

Egy szabad napom sincsen!

Valamikor dél környéként:

-Olyan korán van!-ásítottam a tükör előtt.

-Miről beszélsz? Már kitakarítottam az egész házat!-jelent meg a semmiből Jisung.

-Jól tetted, elősködő!-mostam meg az arcomat jéghideg vízzel.

-Hamár az élősködésről van szó, ma eljössz velem, és keresünk egy munkát nekem!-támaszkodott meg a falhoz.

-Keress magadnak!-töröltem meg az arcom.

-Miért van az, hogy egyszer olyan jól kijövünk, utána meg bunkó vagy?

-Mert még mindig a nyakamon lógsz! Mikor akarsz eltűnni innen? Befogadtalak, mert megsajnáltalak és nem akartam, hogy megfagyj! Jóindulatból befogadtalak, de te szégyenérzetet nem ismerve egyre otthonosabban érzed itt magad!

-Legalább anélkül, hogy tudnád, hogy miért vagyok itt, ne ítélkeznél felettem!-emelte fel a hangját, könnybe lábadt szemekkel.

-Akkor mondj egy kibaszott okot, hogy miért ne dobjalak ki most azonnal!-támaszkodtam meg a mosdókagylón.

Teljesen nyugodt hangnemben beszéltem hozzá, talán ezért lett idegesebb.

-Nem mondhatom el, nem érted? Ilyen nehéz a felfogásod?

-Figyi, ha itt akarsz maradni, valami hihetőt kell kitalálnod.

-Képes lennél kidobni, azok után, hogy láttad ahogyan meg akarom ölni magam?-próbált zsarolni.

-Simán. Engem nem érdekel idegenek magán élete. Megvagyok a saját világomban, nem kell nekem másokra is figyelnem! Nyugodtan ugorj le arról a baszott tetőről, nem foglak megakadályozni! Legalább ha meghalsz, nem leszel mások terhére.-oké, egy magabiztos férfinek vallom magamat, aki vállalja a szavai következményeit, de ez még tőlem is túl durva volt.

Jisung nem szólt egy szót sem, csak kiszaladt a fürdőszobából. Már azt hittem, hogy felszalad a tetőre, így utána szaladtam, de a szobában, az ágyán ülve akadtam rá. Térdeire könyökölve temette kezeibe arcát. Egész teste rázkódott, így belém bűntudatot keltve. Most miattam sír.