Szeretsz? 《Sasunaru》- ÁTÍRÁS ALATT

🦊10🦊

/Sakura szemszöge/

Fáradtan értem haza, miután egy kellemes délutánt töltöttem Narutóval. Mosollyal az arcomon léptem be, majd köszöntöttem szüleim, és indultam a szobámba. Tudtam, hogy valamit mindenképpen el kell intéznem..

A telefont felkaptam, miután végeztem a fürdéssel. Az ujjam remegett, ahogy az egyik telefonszámnál megálltam. Mély levegőt vettem, mielőtt rákattintottam volna.

Pár csengetés után, fel is vette. - Sakura? Szia. Minden rendben? - szólalt meg Sasuke hangja a másik oldalon. Sakura elmosolyodott.

- Szia Sasuke. Minden rendben. Csak beszélni szerettem volna veled.. - mondtam, miközben egy papír darabbal babráltam.

- Emlékszel arra, amit múltkor kérdeztél? - utalok a terhességről szóló kérdésére. - Tudod, gondolkoztam.. - ülök le az ágyra. - Azt hiszem, hazudtál. Nem segítettél senkinek, igaz? - kérdeztem, s hosszú ideig csak hallgattam a vonal végén lévő csendet.

- Igen. - hallottam meg rekedt hangját.

- Mégis miért? - kérdeztem, kissé csalódottan. Csalódott voltam, mert nem mondta el. De azt hiszem, meg is értem.. Én is félnék.

- Nem tudtam, mit csináljak.. és nem így akartalak szembesíteni vele. De honnan tudod ezt? - kérdezte, idegesen sóhajtva.

- Nem vagyok idióta. De nem haragszok. Mondd, mit érzel iránta? - kérdeztem utalva szőke hajú barátunkra, s reméltem, hogy nem rakja le.

- Nem tudom. - hallatszott ismét hosszú csend után. Közben kinéztem az ablakon, s a város fényeiben gyönyörködtem. - Azt hiszem, szeretem.. De olyan zavaros. Mert itt vagy te is. Nem tudom, mit érzek. Szeretem, de nem tehetem? - kérdezte az utóbbit leginkább magától, biztos voltam benne.

- Megteheted. Sőt. Azt akarom, hogy megtedd. Szeresd őt úgy, ahogy engem sosem tudtál.. - sóhajtottam fel, miközben kinyitottam az ablakot, és az ablak párkányra támaszkodtam.

- Szóval.. Most szakítasz? - kérdezte, mire bólintottam egyet, mielőtt rájöttem volna, hogy nem látja.

- Igen. Sajnálom, hogy így telefonon keresztül. De muszáj megtennem. Velem már nem lennél boldogabb. - mondtam, mire csak hümmögést hallottam a vonal végén. - Legyél vele, megérdemel téged. És te is megérdemled őt.

- Köszönöm, Sakura. - biztos voltam benne, hogy Sasuke elmosolyodott. - Jó éjt.

- Jó éjt neked is, Sasuke.. - köszöntem el, majd nyomtam ki. Hosszú ideig az ablakban álltam, és figyeltem a várost. Igen, jól döntöttem.. Remélem..

Kicsit rövid, de ezt muszáj voltam megírni! Hamarosan hozom a kövit, és előre is kellemes olvasasr hozzá!💜