Tsukishima x Reader

29. Fejezet

~Ők meghajlással köszöntek el, én pedig szimplán megöleltem, ami így belegondolva anya előtt nem volt egy túl előnyös ötlet.~

Tsukishima távozását követően anya egyből kérdezősködni kezdett. Egyszóval átment a tipikus kezdjünk el szerelmi történetet kreálni a lányunkról és egyik barátjáról, mert miért ne.

-Anya megmondtam, hogy nem lesz semmi. Csak barátok vagyunk, alig ismerem és emellett olyan sokszor van bennem, hogy legszívesebben kirúgnám az ablakon, hogy azt a mennyiséget még számológépen se lehetne kiszámolni!-mondtam el vagy ezredjére anyának, hogy mit gondolok erről az egészről.

-Te talán kicsim így látod, de én akkor is tudom, hogy lesz veletek valami. Már most úgy piszkáltátok egymást mint a házasok!-Fejezte be gondolata végét egy mosollyal arcán.

-Jó gondolj amit akarsz, engem nem érdekel. Viszont, azt szeretném kérdezni, hogy a lakatost mikor fogod kihívni?-Kérdeztem meg az általam legfontosabbnak tartott dolgot.

-Ha felveszi a telefonját édes lányom. Amíg te a boltba játszottál Dóra a felfedezősdit, addig én hívtam vagy háromszor, négyszer hanem többször. Majd még megpróbálom ma később is felhívni hátha reagál rá.

-Miért van az, hogy akkor nem lehet őket soha elérni, mikor a legjobban kellene.-Tettem fel kérdésem duzzogva, mire anya csak mosolygott gyerekességemen.

Ezt követően még beszélgettünk a nappaliban, majd mindketten mentünk a magunk dolgára. Én a szobámba lustulni, anya pedig valami tartósabb élelmet csinálni, emellett a lakatost is hívogatta. Miközben ő lent ügyködött addig én a szobámba sorozatoztam. Ahogy én a jobbnál jobb részeket néztem, egyszerre csak a telefonom pittyegése zavart meg. Őszintén nem akartam megnézni, de mikor a kijelzőn megláttam, hogy a röpis klubb csoportjába érkezett üzenet, rossz kedvvel, de megnéztem.
Azonban semmi rendkívüli nem volt, csak Daichi-san írt, hogy holnap mikor is lesz edzés és mikre fogunk leginkább ráfeküdni az edzéseken. Ezt követően miután úgy gondoltam, hogy semmi tartalmas, vagy engem éritnő beszélgetés nem fog lezajlani folytattam is sorozatomat. Körülbelül megnézhettem harminc percet mire ismét telefonom idegesítő csipogása zavart meg. Ahogy megnéztem egy nem kívánatos személy nevét pillantottam meg.

Oikawa Tooru:
-Yahoo chibi-chan!
Tudom azt mondtam, hogy csak a bocsánat kérés miatt írtam rád, de gondolkodtam és az lenne a kérdésem, hogy van e kedved találkozni?

(Név):
-Egy: azt hittem elég érthető volt, hogy nem akarok veled beszélni, azok után ahogy a srácokkal beszéltél.
Kettő: már miért is kéne nekem veled találkozgatni? Elfogytak a fangirljeid vagy mi?

Oikawa Tooru:
-Igen érthető volt, hogy nem vagy rám kíváncsi, de szeretném ha jobb benyomásod lenne rólam, mert hidd el nem vagyok olyan bunkó mint amilyen, akkor voltam. Egyszerűen Tobio-channal vannak nézet eltéréseim és ennyi.

(Név):
-Az még nem jelenti azt, hogy jogod van így beszélni vele. És ne haragudj, de a jövőhetem zsúfolt, tehát nem érek rá.

Oikawa Tooru:
-Ohh..semmi baj. :)
Akkor majd máskor, feltéve ha ez sem egy random kifogás volt, hogy lekoptass végre. :")

(Név):
-Hidd el, hogyha annyira leakarnálak koptatni, akkor rég letiltottalak volna, vagy még vissza se írtam volna.

Oikawa Tooru:
-Tehát ezt vehetem úgy, hogy van esély a találkára? :)

(Név):
-Vedd aminek, akarod.
Viszont én most megyek, mert dolgom van.
Hali.