Akatsuki Chat

25.

Itachi szemszöge
Épp sétálgattam, mikor megrezzent a telefonom, de eleinte nem foglalkoztam vele, viszont csak nem adta fel a zaklatóm, így elővettem a telefonom. Kisame írt. Méghozzá azt, hogy N-channal üvöltözik Hidan és nem hagyja békén. Az üzenetet látva egyből felment bennem a pumpa, és egyből elindultam vissza a buliba. Nem jártam olyam messze, így tíz perc alatt vissza is értem, majd berontottam. Ahogy láttam a többiek már épp megindultak volna Hidan felé, de épp jókor jöttem, elintézhetem én.
- Tán süket vagy? Engedd el N-chan-t most - indultam meg feléjük, mire Hidan végre el eresztette Hidant.
- Kchh na megjött a kis lovagod is. - szólalt meg Hidan, majd felém fordult.
- Ne húzz fel ennél is jobban -böktem ki, majd rá néztem N-chanra, aztán vissza rá.
- Mert mi lesz? Nem félek tőled idióta - nyögte ki Hidan, mire elszállt a türelmem és genjutsuba raktam Hidant, mely neki három napnak tűnt, de a valóságban egy perc telt el. Mikor kiengettem látszott, hogy megviselte, hiszen egyből összeesett, de össze szedte magát és felkelt.
- Ezt még megkeserülöd - szűrte kina fogai közt, viszont engem nem igen hatott meg, hiszen nem nagyon tud ellenem tenni. Miután elment Hidan, megfogtam N-chan kezét, és kihúztam a tömegből.
- Gyere hazamegyünk - mondtam neki, mire ő biccentett, közbe kiértünk, és leintettem egy taxit. Az út csendben telt, semelyikünk se tudta, hogy mit mondjunk egymásnak. N-chan az ablakon bámult kifelé, én pedig fél szemmel őt figyeltem. Olyan gyönyörű ebben a ruhában, úgy tudom Konannal vásárolta, de nagyon jól áll neki és a haját is szépen megcsinálta, bár N-chan mindenhogyan gyönyörű. Már épp készültem volna megszólalni, mikor észrevettem, hogy elaludt. Biztos a fogyasztott alkohol kiütötte, így inkább hagytam és nem szóltam semmit, csak elmosolyodtam, hiszen tök aranyosan aludt. Lassan visszaértünk a bázisra, viszont N nem kelt fel és én se akartam felkelteni, szóval gyors kifizettem a taxit, majd kiszálltam és átmentem a másik oldalra, hogy N-chan-t felkaphassam, aztán elindultam vele befelé. A szobámba vittem és az ágyamra raktam, ekkor hirtelen kicsit megmoccant, viszont még mindig nem kelt fel. Jól kiütötte a pia az már biztos, szóval hagyom pihenni, így inkább ki is mentem a konyhába összedobni valami harapni valót, hiszen megéheztem és N is tuti megfog ha felébred, így csináltam neki is. Miután megettem visszamentem a szobába, de N még mindig nem kelt fel, lehet nem is fog az este folyamán csak reggel, nem is baj legalább pihen egy jót. Csak néztem egy darabig és azon gondolkodtam hogyan mondjam el neki mit érzek iránta, hiszen elég régóta nem tekintek rá barátként, de sose mondtam neki, nem akartam, hogy tönkre menjen a kapcsolatunk. Most is tartok tőle, viszont már el kéne neki mondanom és el is fogom csak nem tudom hogy vagy mikor. Mire nem jutottam semmire, sóhajtottam egyet, aztán úgy döntöttem én is lefekszem aludni, mivel elég későre jár. Gyors átöltöztem, majd befeküdtem N mellé, akit átöleltem és szorosan magamhoz húztam.
- Itachi - szólalt meg hirtelen, mire kicsit feltoltam magam és ránéztem.
- Igen? - kérdeztem tőle, viszont választ már nem kaptam, hamar visszaaludt, vagy lehet alapból álmában szólalt meg? Nem tudom, de mindegy is. Visszafeküdtem az ágyra, még mindig N-chan-t ölelve, aztán lehunytam a szemeimet és vártam, hogy elnyomjon az álom, ami hamar meg is történt.