3. Rose Potter és a Tűz Serlege

20. A legnagyobb kínzás

Rose csak ült a sötét szobában. Leláncolva, véresen, megkínozva. Meg sem bírt mozdulni a hatalmas fájdalomtól. Pár perccel ezelőtt még Bellatrix verte őt egy ostorral, melyet régen a Malfoy család szegény Dobby-n alkalmazott. Rose mostmár értette, miért harcol Hermione a házimanók jogaiért.

Azonban mielőtt a Potter lány még jobban belemerülhetett volna gondolataiba, hirtelen újra kinyílt a cella ajtaja. Rose - a legrosszabbra gondolva - nézett a bejáratra. Csak homályosan látott és a fény pont a szemébe sütött, mindazonáltal ezer közül is felismerte volna azt a fényesen sugárzó szőke hajat. A fiú teljes sebességgel rohant oda hozzá.

- Rose! - guggolt le mellé. - Mi...? Hogy...?

- Draco... - motyogta a lány elhalló hangon. Már alig volt benne erő. - Te meg mit keresel itt?

- Igazság szerint itt lakok, de már nem sokáig: megszöktetlek. Megszöktetlek és minden rendben lesz. - Azzal már csatolta is le a láncokat. Rose érezte, hogy ez nem fog olyan simán menni, mint ahogyan azt Draco eltervezte, de azért naívan követte őt. Amikor kiértek, Lucius Malfoy-jal és Bellatrix Lestrange-el találták szemben magukat.

- Á, Draco! - lépett oda hozzájuk a férfi. - Milyen jó ötlet... Egy kis kínzás sosem árt - húzta végig a kezét Rose arcán.

Rose szemszöge:

Mikor megláttuk Draco rokonait, éreztem, ahogy a fiú ledermed. Amikor pedig Lucius Malfoy kimondta az előbbi szavakat, rajtam volt a sor, hogy megfagyjon a vér az ereimben.

- H-hogy mi? - hebegte rémülten a mellettem álló fiú.

- Csináld te! - nézett Bellatrix őrült szemekkel Draco-ra. Pár perccel később már megkötözve ültem a földön, Draco pedig tehetetlenül forgatta a pálcáját a kezében.

- Csináld! A Crutiatus-szal! - parancsolt Draco-ra az apja. Biztos voltam benne, hogy ha nem teszi meg, őt jobban meg fogják kínozni, mint engem. A fiú remegő kézzel felemelte a pálcáját és rám szegezte. Én lélegzetvisszafojtva készültem fel a legnagyobb kínt okozó átokra.

- Nem megy - suttogta a szőke és leengedte a varázspálcát.

- Hogy mi?! - kérdezte ingerülten Mr Malfoy.

- Nem tudom megtenni...

- Rendben, így is lehet csinálni - sóhajtott. Majd egy hirtelen mozdulattal küldött egy kötözőbűbájt Draco-ra is. Ijedtség járta át a testem, ahogy a vonagló fiúra néztem. Bellatrix elvonszolt egy márványoszlophoz és hozzákötözött. Hirtelen nagyon rossze előérzetem támadt.

- Talán az lenne a kis Potter-nek a legnagyobb kínzás, ha a barátja szenvedne - villantott rám egy már-már vicsorgásnak mondható vigyorgást a nő.

- Micsoda?! - kiáltottam fel.

Az idősebbik Malfoy habozás nélkül mondta ki a Crutiatus átkot egy szem fiára. Draco fájdalmasan felüvöltött és úgy vonaglott a kötélben, mintha árammal ráznák. Körülbelül félpercig bírtam nézni.

- HAGYJA ABBA! MINDJÁRT MEGÖLI!

Mr Malfoy leeresztette a pálcát és a verejtékező, félájult Draco fölött közelebb lépett hozzám.

- Igazi mocskos griffendéles.

Bocsánat, hogy ilyen sokáig várattalak titeket, de nem nagyon van ihletem. Sietek a következő résszel, puszi pá!

B.M.