Drága Olvasóim!
Meghoztam az első részt Nektek. Igen, tudom, Derek kell! ❤️ Ígérem, ő is sorra kerül, de valahogy fel kell vezetni a történéseket. 😉
Még egy kis infó: A fejezetekhez nem fogok ezek után korhatárt írni. Mindenki addig olvas egy-egy részt, ameddig jólesik neki. 🙃
Puszillak Benneteket: Hope 😘
----------------------
A késő reggeli órákban valami szokatlanul nedves és puha apróság tapadt egyenesen Molly arcához. Elégedetlen nyögéssel tolta el magától a bársonyos bundájú házi kedvencét, de az állat túlságosan hiperaktív volt ahhoz, hogy hagyja tovább aludni a gazdáját. És különben is, a konyhából azt az utasítást kapta, hogy ezt a borítékot mindenképpen juttassa el hozzá. Lunát még a harmincadik születésnapjára kapta Zoétól, a legjobb barátnőjétől. A barna és fehér foltos husky már az első pillanattól fogva rabul ejtette a fiatal nőt; nem csak a játékosságával, hanem a vakítóan kék szemeivel is, amik sajnálatos módon Dereket juttatták az eszébe. Ebből kifolyólag szomorúság és boldogság keveréke járta át minden egyes porcikáját, ha a kis bajkeverőre pillantott.
Lunának most már nem csak a szaglászó orrával, hanem a nyelvével is sikerült összenyálaznia gazdája arcát.
- Ne már, Luna! Aludni szeretnék - morrant fel Molly, majd a fejére húzta a takarót. Lunának több se kellett: egyenesen a paplan alá bújt, és nyüszítve a karjai közé furakodott. - Hát jó, legyen - mosolyodott el magában Molly, és ahogy kinyitotta a szemeit, kiskutyája kék tekintetével találta szembe magát. - Azt hittem, Eli már elvitt sétálni. - Luna erre kikászálódott gazdája gyengéd öleléséből, és leugrott az ágyról. - Most meg hová mész? Csak nem megsértődtél? - csattant fel nevetve Molly, majd ő is kikecmergett a pihe-puha fekhelyéből.
Luna farokcsóválással felelt, végül pedig felvette a földre ejtett fehér borítékot.
- Az micsoda? - nyúlt kíváncsian a tárgy felé Molly, de kutyája megelőzte, és sietve a kezébe nyomta. - Köszönöm! - simított végig barátságosan a husky selymes szőrén.
Ahogy felbontotta a borítékot, egyből megérezte rajta Ryan arcszeszének az illatát, ami enyhén édeskés, de mégis markánsan férfias volt.
"Ha egy isteni reggelire vágysz, találkozzunk a konyhában! U.I.: Eli ötlete volt! :)"
- Úgy látszik, jelenésünk van - dögönyözte meg Lunát mosolyogva, majd magára kapta a köntösét, és elindult le a lépcsőn, egyenesen a mennyei illatokat árasztó konyha felé.
CZYTASZ
Elvesztett emlékek (Magyar Derek Hale fanfiction II.)
FanfictionEz a történet a "Bloodlust - Vérszomj" folytatása. Aki nem olvasta az előző irományomat, annak mindenképpen ajánlom, máskülönben nem hiszem, hogy érteni fogja az aktuális eseményeket, visszatekintő utalásokat. A történet nem követi a "Teen Wolf" c...