LUKE HEMMINGS FANFICTION❣️
"I wish that I could wake up with amnesia, and forget about the stupid little things,
like the way it felt to fall asleep next to you, and the memories I never can escape,
'cause I'm not fine at all."
A szobámban feküdtem, háttal az ágyamon, közben pedig az életen gondolkoztam. Nem, biztos nem vezet ez depresszióhoz (egy kis reggeli szarkazmus). Őszintén, még mindig nem fejtettem meg ezt a nagy kavalkádot a fejemben, de sokszor voltam szomorú vagy szerelmes. Bármit csináltam Luke-hoz volt visszavezethető. Az említett pedig előszeretettel bombázott üzenetekkel:
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Elkezdtem írni. Arra, hogy szeretlek. Kitöröltem az utolsó szót, átírtam múlt időre (szerettelek), de az sem tetszett, így végül az egészet kitöröltem és nem írtam inkább semmit.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
– Mama! -kiabáltam le a lépcső tetejéről.
– Tessék?
– Hova kell mennem pszichológushoz? -kérdeztem, közben meg elindultam lefelé, hogy ne ordítva kommunikáljunk.
– Elkísérlek, ha szeretnéd. Nincs messze, hazafele már szerintem tudni fogod merre jöjjünk.
