Szemeid gyönyöre [RusAme]

22.rész

𝙼𝚊𝚐𝚢𝚊𝚛 𝚎𝚕𝚋ű𝚟ö𝚕ő 𝚘𝚕𝚍𝚊𝚕𝚊

Érdekes módon engem is elnyomott az álom aközben mikor Amerika alvó tekintetét szemléltem. Kényelmesen és óvatosan már szinte tudatlanul ráhelyeztem a fejem az övére és lehunytam szemeimet is. Kissé éreztem a haját ahogy csikizi az arcom de nem zavart csak félálomba hallkan kuncogtam egyet majd elnyomott az álom.

Poland szemszöge

Arra ébredtem hogy valami bökdöső érzést éreztem a vállamon.
- Mmm mi az? - nyöszörgöm csukott szemmel.
- Kelj fel, ezt látnod kell! - mondja szinte nevetve de hallkan Magyar.
- Hmm? Mit? - majd megdörzsölöm a szemem. Magyar a kezével eltolja az arcom a szembe alvó Russia és Amerika felé.
- De cukik! - kuncogom el magam hallkan nehogy elrontsam ezt az aranyos pillanatot.
- Jaja, csináltam titokba fotókat, de ne mond el senkinek! - kacsint Magyar.
- Oké oké, persze nem fogom! Amugy nézd milyen bámulatos a kilátás!
- Igen, nagyon elragadók azok a nagy hegyek és zöldelő erdők! - nézelődünk kifelé az ablakon.
- Az meg mi? - kérdi Magyar bámészkodva kifelé az ablakon. Háttal nekem én még mindig Russiaékat néztem egy darabig.
- Mi? Micsoda? - kapom fel a fejem.
- Ott ni!
- Hol? Nem látom! - értetlenkedek.
- Gyere közelebb! - majd felém néz és a kezemet megfogva húz maga mögé egész közel a hátához. Én csak ledermedve hagyom magam. Látva Magyar vöröslő arcát és kissé még mosolyra húzodó száját. Szemei is csillogtak, amik most már nem rám szegeződtek. De tudtam hogy attól még hogy nem rám tekint, attól még én járok a fejében. Az érintését a lélegzetét még a mesésen elbűvölő illatát is éreztem. Amit általában ki nem állhatok tesi órák után, de most nagyon jó illata van. Talán valami új parfumöt használ? Mindegy is, egyszerűen lenyűgöz. Majd közelebb férködzök hozzá és a hátára helyezem a szabad kezem és elkezdem hüvelykujjaimmal simítani óvatosan a hátát. Szárnyaim magam mögött ellazultak nem is vettem észre hogy ennyire nyugodt lettem hogy még a szárnyam is ellazultak. Mellette ez sem lehetetlen, már tudom. Oda hajolok a füléhez lassan.
- Magyar? - suttogom alig hallhatóan.
- Igen Lengyel? - kérdi vissza a hangja kissé másabb volt. Valahogy férfiasabb, elragadó de mégis elbűvölő. Csend volt semmi lépteket nem hallottunk csak a vonatot ahogy a sineken zakatól.
-Mit szeretnél - válaszolom egy kis idő eltelte után mosolyogva.
- Semmit. - mondja kuncogva, lágyan megsimítja a fejem tetejét majd el is veszi mancsait és az ablak párkányra helyezi ismét. Másik keze még mindig az enyémen pihen.
Hirtelen ezt a kis álom világból jött pillanatot egy kopogás zavarja meg.
- Meghoztam a reggelit! - Magyar egyből rámarkol a kezemre kissé erősen mintha azt üzenné "most el kell engedjelek." így is tette. Elengedett, pár másodperc elteltéig éreztem a keze melegségét, majd elillant. A felszolgáló kihozott 4 főre reggelit. Letette a tálakat, mellé egy szép szalvétát arra meg a kanalakat, és még poharat is adtak benne vizzel. Russia meg Amerika felébredtek a csörömpölésekre. Elöbb Amerika kapott észbe hogy melyik bolygón is van. Vagyis inkább hogy hogyan aludt. Russiára nézett kérdően de még mindig nem tudta értelmezni hogy mi is folyik itt.
- M-Mi az? - kérdi Russia miután Amerika a tekintetével szugerálja feltűnöen.
- Miért aludtam a válladon? Magamtól nem mentem oda! - akad ki kissé.
- Én se csináltam semmit. Én csak néztem ki az ablakon mikor éreztem hogy nekem döltél a párna kiesett a fejed alól ezért raktam az asztalra, ami most a táskádon van.
- Akkor én voltam ilyen figyelmetlen.? - kérdi magátol szégyelve Amerika, Russia felé tekint.
- Dehogy, ne mondj ilyet!
- De ezzel most rosszul érezheted magad, vagy azt gondolhatod hogy én egy-! - folytatná ha Russia vágna bele a szavába.
- Shh. - szól hallkan de Amerika egyből rászegezi a fejét kérdően.
- Semmi baj, hogy rám döltél. Fáradt voltál ennyi az egész nem kell ezen törnöd magad.
- Oké. - szegezi Amerika a tányérjára a tekintetét. Elkezdtünk már javában enni Magyarral.
- Amugy Magyar miért vagy ilyen csendben? - kérdi Russia Magyartól, aki evés közben megállt. Nyelt egy nagyot majd ezt mondta.
- Csak éhes vagyok ennyi! - majd folytatja a falatozást.
- Finom ez a müzli! - mondom elterelve Magyarrol a figyelmet.
- Igen, nem is rossz. Lehet többször kéne ilyet reggelizzek.
- Adhattak volna hozzá fagyasztott gyümölcsöt! - kuncogja el magát Amerika.
- Nem kóstoltam de nem hagyom ki! - kuncogja el magát Magyar. Megettük majd nem sokkal ezután jöttek is a mosatlanokért majd elvitték azokat. Utána beszélgettünk meg UNO-ztunk pár kört.
- UNO!
- Aahjj Amerika nagyon jó ebbe a játékba! - sóhajt egy nagyot Russia.
- Hát igen, ez már vagy a 4. Kör amit megnyert!
- Én még egyszer se nyertem! - durcázik Magyar. Erre csak kuncogok egyett és megveregetem a vállát amitől egyből nyugodtabb lesz.
- Ti kipihentétek magatokat?
- Én igen jól aludtam! - mosolyodik el Magyar rámnézve amitől lehet elpirultam egy csöppet.
- N-Na és ti? - kérdem meg a szemben ülöket.
- Egész jól Russia válla kényelmes volt! - kuncogja el magát Amerika.
- Hát igen az ushánkám szerencsére kényelmet biztosított nekem.
- Jaaa persze, jó hazugság lenne ha nem arra keltem volna hogy a fejed a fejemen pihen! - forgatja meg a szemét Amerika.

Russia szemszöge

Na ezt jól elszúrtam. Hazudni akartam de nekem ez soha nem jön össze.
- Uhm figyú Amerika beszélhetnénk négyszem közt? - majd Magyar meg Amerika elhagyják a kabint/ fülkét. Elmentek valahova beszélgetni én meg Poland-dal addig beszélgettem pár dologról terelve a témát.
- Itt is vagyunk! - jön vissza Magyar Amerika-val.
- Russia kijönnél te is kérlek? - kérdi Magyar az ajtóban állva.
- Persze. Asszem. - válaszolom furcsállva ezt az egészet.
- Szóval. - kezdi mikor találtunk egy sarkot ahol senki nem hall minket beszélgetni.
- Miért is ilyen zabos rád Amerika? - kérdi az előttem álló. Néma csend telepszik ránk, nem tudom mit kéne mondanom és mit nem. Most mit tegyek? Mit mondott Amerika Magyarnak? Mit akar tőlem tudni és miért?. - Teszem fel hezitálva a kérdéseket magamban.

( 914 szó)