Szemeid gyönyöre [RusAme]

28.rész

Számháború

- Nektek hogy tetszik eddig a hely?
- 10-ből 8 vagy 9! - vágja rá Poland.
- Szerintem jó nagy és biztos sokat fogunk hülyéskedni majd itt! - kuncogja el magát Russia.
- Egyet érek Russ-al, nagyon bejön nekem ez a nagy tágas szép, gondozott hely és liget! - nézek körbe.

Ukrajna szemszöge

A padon ültem egyedül és csak gondolkodtam, na meg szemléltem a tájat, kezemmel tartottam a fejemet. Majd megpillantottam Polandot a fiúkkal, amint épp sétáltak a kitaposott földes úton és beszélgettek. Neki olyan könnyen megy az hogy fiúkkal beszélgessen, igazából ez nekem se okoz gondot. Csak ha Kanadával probálok beszélni akkor mindig lesz benne valami furcsa vagy zagyvaság. Nem akarom leégetni magam előtte. Szeretem Canadát, olyan kedves és szép.. Miért ilyen nehéz bevallanom neki hogy mit is érzek iránta valójában.? Talán kérhetnék Polandtól tanácsot! Egy próbát megér!
- Polska!
- Mindjárt jövők, menjetek nyugodtan előre! - mondja Poland nekik, majd odabaktat hozzám.
- Igen Ukrajna?
- Szeretnék pár tanácsot kérni, ha van időd.
- Nyugodtan kérdezz! - ül le elém a padon.
- Szóval Kanadáról lenne szó. Szerinted mit kéne tegyek?
- ...

Polanddal beszélgettem egy kicsit. Majd Italy odajött hozzánk, csak úgy a semmiből.
- Van kedvetek számháborúzni?
- Nekem oké, Ukrajna benne vagy?
- Igen persze, bár nem igazán tudom a játék szabályait.
- Majd ott megbeszéljük a szabályokat meg mindent elmond Német és én is! Gyertek akkor velem, odaviszlek titeket a többiekhez! - majd azzal a lendülettel elindultunk, egy igen nagy tágas helyre vezetett minket Italy. Ahol egyik irányba erdős rész volt, fákkal meg bozótokkal, amibe szinte be se lehetett látni annyira sok gaz fedte be. Szerencsére szépen sütött a nap ezért nem volt a föld sáros meg latyakos. Előre nézve a távolba csak egy szép kis ligetet lehetett látni, ami azért volt jó mert a fű nem volt magas, szinte csak bokáig ért.
- Na mindenki itt van aki akar játszani ugye Italy? - kérdi Német felállva egy farönkre hogy mindenki hallhassa amit mond.
- Igen, igen! - bólogat serényen.
- Na, szóval a szabályok. Ha például valakivel összefuttok véletlen aki az ellen és ketten vagytok, akkor a homlokotokat összetéve takarhatjátok a számotokat előle. Kézzel meg tárgyakkal nem lehet! Csak ha fához teszitek a homlokotokat azzal takarhatjárok a számotokat!
- ...

Német elmondott mindent hogy ki kivel van, meg a szabályokat és a játék menetét is. Én Kanadával voltam egy csapatba meg Magyarral és Polanddal. Mi vagyunk a sárgák, ezért kaptunk a karunkra ilyen sárga szallagokat. Russia, Amerika és Italy meg Kazakhstan egy csapatba voltak ők lettek a kékek. És így tovább, nagyon örültem, hogy Kanadával lehetek egy csapatba. Poland egy like-ot is mutatott a kezével, bíztatás képpen.
- Mindenki akkor vegyen egy számot! Csak fogjátok a kezetekbe ne mutassátok meg senkiek! Adok 20 percet minden csapatnak elbújni vagy találni valami kis helyet. Mindenki állítson be egy 20 perces időzítőt az okos óráján, ha jelez akkor kezdődik a játék, tegyétek elötte fel a számokat és mehettek keresni vagy bujkálhattok is! Jó játékot, ne feledjétek ez csak egy játék, sorakozzatok jól nem az a lényeg hogy nyerjetek!
- Beszéljetek meg egy stratégiát a csapat társaitokkal! Kaptok 10 percet erre!

- Ukrajna! - fogja meg a vállam Polski.
- Igen?
- Menjetek ketten Kanadával, én megyek Magyarral. Nem jó ha együtt lenne a csapat akkor lebuknánk könnyen! Ha párba vagyunk akkor eltudjuk majd az ellenség elől rejteni a számunkat!
- Ez igaz, ezt jól kitervelted! - kuncogja Magyar.
- De amúgy Lengyel, mondhattad volna nyugodtan azt is hogy kettesbe akarsz lenni velem~! - néz Magyar egy perverz mosollyal az elpirult szárnyasra.
- M-Mi?! Hagyd ezt abba! - löki el a nevető országot maga mellől.
- Te sem fogsz unatkozni az biztos! - kuncogom.
- ...