Tettestársak - Egy Eddie Munson történet

4. fejezet - Éjszakai úszóverseny

- Tudod - törte meg a csendet - ha nem keresne minket egész Hawkins, a helyedben kiállnék a főtérre, és megnyerném a spontán énekversenyt - dicsért meg.

- Elfelejtesz valamit - bontogattam az édességet. - Csak akkor lenne esélyem, ha állna mellettem egy gitáros, kizárólag piros gitárral - néztem végre rá. 

Eddie csak hümmögött, majd megszólalt:

- Mindenképpen össze kell hozni. Ismerek egy embert, akinek olyan piros gitárja van, hogy leszédülnél a tetőről ha meglátnád. Majd szólok neki! - pillantott rám titokzatosan. 

Én csak mosolyogva megcsóváltam a fejem, és beleharaptam a csokiba.

__________________________________

- Valaminek muszáj lennie! - nyitogatta a szekrényeket. - Nem hiszem, hogy az az ember csak füvezni képes. Valamit neki is ennie kell.

Másnap reggel átosontunk Rick házába, mert elfogyott a Dustinéktól szerzett kajánk. Amíg Eddie a konyhában kutakodott, addig én benéztem a szobákba, tiszta ruhákat keresve.

- Biztos hogy börtönben van? - dobtam le két tiszta pólót a konyhaasztalra. - Nem hiszem, hogy örülne neki, hogy a ruháit hordjuk.

- Ja, biztos. - kapta el a fiú az egyik pólót, és levette a farmerdzsekijét aztán a koszos pólóját is. Épp időben fordultam el, és inkább az edényeket vettem szemügyre, tettetett érdeklődéssel.

- Na, ez jó lesz! - kapott elő egy szekrényből valami konzerv kaját, amit rögtön bele is kotort egy edénybe, majd melegíteni kezdte.

- Mi az? - sétáltam oda.

- Tészta - felelte unottan. - Beszélek Dustinnal! - emelte fel a rádiót, amit reggel a tóhoz igyekvő pecásoktól csórtunk el.

- Oké! - feleltem, és kavargatni kezdtem a konzerv tartalmát.

- Szia, Dustin! Itt Eddie a száműzött. Ott vagy? - sétált be a nappaliba, én pedig azon kaptam magam, hogy bámulom. Megráztam a fejem, és tovább kavargattam az ebédünket.

- Dustin hallasz engem? - ismételte meg, mert a fiú még mindig nem válaszolt. - Dustin! - mondta unottan. - Föld hívja Dustint!

- Szia, itt Nancy! - hallottam meg az osztálytársam hangját. Elzártam a lángot, és Eddie mellé siettem, majd a kezébe nyomtam a kajánkat.

- Wheeler! Szia! Ételházhozszállítás kéne! - ezen elmosolyodtam. - Ha nem akarjátok, hogy előjöjjünk a barlangból.

- Ne, ne gyertek elő! - hallottam újra a lányt. Nancy azon kevés lányok közé tartozott, akiket a barátaimnak nevezek. - Maradjatok a helyeteken, jövünk ahogy tudunk!

- Oké, figyelj! - kezdte megint. - Hoznátok sört? - mérges tekintettel meredtem rá és mutogatni kezdtem hogy vonja vissza. Ezt nem tette meg, szóval kikaptam a kezéből a rádiót, és én szóltam bele.

- Hali Nance!

- Grace! Te is ott vagy? Hogy vagy? - kérdezte kedvesen. Eddie csak a szemét forgatta, és bekapott egy kanalat, abból a bármiből.

- Minden oké, viszont sört ne hozzatok. Józannak kéne maradni - néztem szúrós szemekkel a fiúra, aki megadóan legyintett.

- Oh, basszus, mennem kell! Visszahívlak! - kiáltotta a lány, majd az adás megszűnt.

- Oké? - fordultam vissza Eddie-hez, aki, aki megette az összes kaját? - Ez most komoly? - háborodtam föl.

- Nincs sör, nincs kaja! - vigyorgott.

- Argh! - dühösen visszacsörtettem a konyhába, de nem találtam semmit. - Utállak! - meredtem rá, és felültem a konyhapultra.

- Tudom! - vigyorgott, de nem tudtam rá haragudni. Ezért a mosolyért bármit megadtam volna. Megforgattam a szemem.

- Mit csináljunk ma? - kérdezte - Túrjuk fel a házat hátha találunk valami kaját? - ekkor fújtatva néztem rá - Vagy menjünk vissza? Mert egyre többen vannak a tavon, nem kéne látogatókat szerezni.

- Igen, menjünk vissza - egyeztem bele, és elindultam a hátsó ajtó felé.

- Amúgy jó a pólód! - bókolt Füves Rick sötétzöld bőfazonú felsőjének.

Hát nem is tudom: lenéztem magamra és vidáman biccentettem a pólón gördeszkázó csontváznak, akinek egy cigi lógott ki a szájából.

______________________________________________

A délutánt alvással és vitával töltöttük. Az leginkább úgy nézett ki, hogy amelyikünk elaludt, azt a másik fölkeltette. Az pedig szintúgy, megbosszulván az ő tönkretett pihenését. Majd mikor ezt is meguntuk, akkor egyszerre aludtunk be. És ekkor következett a baj. Igaz, nem beszéltünk róla, de világos volt mint a nap, hogy a "leglelkesebb" fejvadász Jason lesz. Mikor kezdett lemenni a nap, Rick háza előtt leparkolt egy kocsi, amiből Chrissy pasija, és haverjai kászálódtak elő baseball ütőkkel és veszítővasakkal. Valószínűleg nem csak beszélgetni akartak...

Mi Eddie-vel a csónakházban épphogy csak felkelve Dustin-t próbáltuk elérni.

- Dustin! Ott vagy? Eddie vagyok, emlékszel? Ha valaki hall engem, van itt egy kis hézag. - hadarta idegesen. - Oké? Wheeler? Valaki? - kiabálta suttogva.

- Baszki! - nézett rám kétségbeesetten.

- Várj, mi lenne akkor, ha kimennék, és elterelném a figyelmüket? Engem csak nem nyírnak ki! - kérdeztem. 

Kész lettem volna feláldozni magam, csakhogy Eddie menekülhessen. Nyilván nem tudtunk egy ilyen kiélezett helyzetben tisztán gondolkodni, és az érzéseinkre is hatással volt a veszélyhelyzet, mert Eddie így felelt:

- Eszedbe ne jusson! Elkapnak, és akár meg is kínozhatnak! - felelte idegesen -Nem bírnám elviselni, hogy miattam bántanak - hadarta, oda sem figyelve arra amit mond miközben a szemével menekülőutat keresett. Bennem pedig mindent túlszárnyaló boldogság ömlött szét.

- És mi lenne ha? - biccentettem a csónak felé.

- Annyira őrült, hogy talán összejöhet - biccentet, és kinyitotta a csapóajtót, majd leengedte a csónakot a vízre.

- Gyorsan, szállj be! - kiáltotta, én pedig beugrottam, és megragadtam Steve evezőjét. Eddie is bezuhant mellém, és átvette a lapátot, majd villámgyorsan evezni kezdett. Azt hittük, hogy megúsztuk, mikor meghallottuk Jason hangját a partról:

- Te szörnyeteg! - kiabálta. - Hová mész? Grace is veled van? Gratulálok! Túszt is ejtettél! Ugye nem hiszed, hogy elhittük, hogy Grace Crimson gyilkos! Ő nem is szekta tag! - ordította.

- Ez hülye! - kerekedett el a szemem. - Hallod Jason! Nagyot tévedsz! Mivel egyikünk sem gyilkos! A pokoltüze pedig nem szekta, és büszkén vagyok a tagja! - kiabáltam vissza.

- Tényleg? - nézett rám döbbenten Eddie.

- Naná! - mosolyodtam el. - Basszus, indítsd! - kiáltottam, mikor megláttam, hogy Jason meg a hülye haverja beugrik a vízbe. 

Miközben Eddie a motorhoz imádkozott evezni kezdtem, másodpercnyi előnyt szerezve magunknak. Jason baromi gyors volt, Eddie pedig feladta a motort, kikapta a kezemből az evezőt, és eszét vesztve lapátolni kezdett. Én pedig a csónakban talált tárgyakkal hajigálni kezdtem a támadónkat. Ám egyszer csak baromi váratlan dolog történt. Patrick, Jason haverja eltűnt. Valami lerántotta a víz alá. Mind a hárman elnémultunk, Eddie abbahagyta az evezést, és rémülten figyeltük a történéseket. Pár másodperc múlva Patrick újra felbukkant, és emelkedni kezdett.

- Vecna! - suttogtam magam elé, és Eddie-hez simultam.

- Gyere! - fogta meg a karom, és beugrott a vízbe, magával húzva engem is. Az utolsó amit láttam, az Patrick volt, amint éppen összetört csontokkal zuhanni készül. Vecna megint lecsapott.