𝓚-𝓹𝓸𝓹 𝓬𝓸𝓯𝓯𝓮𝓮 𝓫𝓻𝓮𝓪𝓴

📸 Fandom(?)

Halihó!
Nem tudom, szerintem nem vagyok egyedül aki néha melankolikus dolgokon agyal mikor nem tudd aludni, vagy éppen egy-egy sorozat nézése közben rájössz a dolgok értékére. Ugye nem vagyok egyedül ezzel?
Mindenesetre a mai késő esti kis posztocska is hasonlóról fog szólni, és remélem minél több emberben felébreszti a dolgok valódi értékét. Jó olvasást. 🥰

Mindannyian más életet élünk. Van, aki diák, van, aki nap mint nap elmegy a munkahelyére. Vannak, akiknek alig sikerül, vannak, akik anyagilag nagyon szerencsések. Néhányunknak nagyon nagy családja van, akikről gondoskodunk kell, és néhányunknak nincs senkije, csak saját maguk, vagy mert nem akarnak vagy mert éppen így alakult az életük.

Fiatalok vagyunk, idősek, feketék, fehérek, barnák, nő, férfi és minden más szexualitás, amit csak el tudtok képzelni. Néhányunk olyan traumát élt át, amelyet sokan el sem tudnak képzelni, vagy éppen a gondolata is megrémít, hogy valaha hasonlót éljünk át...Néhányan közülünk fizikai kihívásokkal küzdenek, mások pedig mentális egészségügyi problémákkal. A bolygó minden tájáról származó kultúrák sokaságából származunk, de valahogy mindannyian megtaláltuk az utat a BTS-hez. Nem tudom miért, sokat gondolkodtam ezen, de talán RM rap szövegei bűvöletébe kerültél, vagy talán Suga nagy háza, nagy autói, vagy hozzáállása volt az amiért azt mondtad, érdemes őket hallgatni. De talán Jimin elfojthatatlan színpadi jelenléte, Hobi napfényes aurája, Taehyung vagy Jin túlvilági jó megjelenése vagy Jungkook erős énekhangja. Vagy a kifogástalan koreografált előadásaik, vagy lehet, hogy a Run BTS közben szeretted meg őket. De az is lehet, hogy az egyik daluk szövege keltette fel figyelmedet.
Mindegy hogyan, de megérintett valami, és viszonoztad azzal, hogy megszállott lettél ennek a 7 srácnak. Minden BTS-hez vezető út más és más, és ez a kaotikus világ, életkörülményeinktől, ízlésünktől és kultúránktól függően különböző mértékben él bennünk a szeretettünk a csapat felé. Mindannyian mindent megteszünk azért, hogy támogassuk őket, mert nagyra értékeljük szeretetüket és irántunk való odaadásukat. Lehet, hogy a világ különböző helyeiről származunk, de mindannyian  hozzájuk fordulunk a legtöbb esetben.

Viszont...
Nem tudom, mi történhetett azoknak az életében, akik ennyire negatív, gonosz, gyűlölködő és bántó emberré váltak. Miért kell ilyen rosszindulatúnak, féltékenynek és visszataszítónak... és egyenesen erőszakosnak lenni? Az erőszak, ami néhány emberből árad, nagyon nyugtalanító. Nem tisztel másokat, de még magát sem.
A BTS tagjai, sőt egyik kpop előadó sem műanyag babák, akikkel játszani kell, és amikor nem azt látja az ember, amit szeretne, akkor máris jönnek a hamis és visszataszító kijelentések közé téve az interneten. Ők nem valami programok, amelyek csak a Twitteren retweetelt videókban és képekben léteznek. Igazi emberi lények, akárcsak mi, érzelmekkel, ambíciókkal és aggodalmakkal, büszkeséggel, jó és rossz napokkal, illetve jó és rossz tulajdonságokkal.
Egy dolog, amit újra és újra bebizonyítottak, határtalanul szeretik igazi rajongóikat.
Fogalmam sincs, hogy azok akik, ennyire szemét módon posztolnak pletykákat, mennyire fiatalok és képtelenek felismerni a szavak súlyát, de abban biztos vagyok, hogy ez a hozzáállás megbolygatja az elméjüket és az önbecsülésüket, mert minél több gyűlöletet okádnak ki, annál nehezebb lesz szeretni, nem csak másokat, hanem önmagát is. A szeretetről/szerelemről alkotott elképzelés torz lesz, emiatt pedig lehet úgy fogják gondolni, hogy rossz dolog, a gyengeség jele stb. hülyeségek. Pedig nem. Önmagában a szeretett nagyon szép, ki idilli fogalom, azonban az ehhez hasonló emberek torzították el az egészet.
Nem kell mindenkit szeretni, sőt, viszont akkor szépen békén lehet hagyni, nem pedig a sárgaföldig hordani őket, közben meg isteníteni is, és nem mellesleg albumokat venni, dalaikat hallgatni, de mindenek tetejében valamelyik oppara izgulni, mert ilyen meg olyan jól nézz ki.
Persze hülyéskedni lehet, nem ezt mondom (én is szoktam, nem is akárhogy xD), viszont mindennek van határra és szerintem a fentebb említettek túl mennek az egészséges rajongáson.
Azt is sokszor hallottam (egy időben jó magam is így gondoltam), hogy az ilyen emberek miatt nem nevezik magukat ARMYnak, mert nem akarnak ilyen fandom része lenni. Szerintem meg ez kérdéses, ha picikét is gondolkodunk. Nekem legalábbis nem ők alkotják az IGAZI fandomot, hanem azok akik valóban szeretik őket, nem pedig felszínesen, tehát számomra nem ők az ARMYk., sőt az ilyenek egyik fandomhoz sem tartoznak igazán, így értelemszerűen én sem tartozom egy ilyen „fincsi” rajongói táborba. De ez egyéni, mindenki máshogy gondolkodik, viszont nekem ez a véleményem.