Vonzalom

177 6 0
                                    

Payt nem habozott sokat. Ahogy mondtam hogy én mit csinálok már indult is egy seprűért majd rám sem nézve csinálta a dolgát. Kicsit furán éreztem magam. Mielőtt Chase lejött volna akkor is más volt de most éreztem igazán ezt a feszült hangulatot. Én kb 20 perc alatt végeztem a konyhába majd indultam is Payt felé.

-na én kész vagyok - mondtam
-oké akkor nyugodtan hazamehetsz - mondta miközben rám sem nézett. Oké valami baja van. Nem szóltam semmit csak álltam tovább az ajtóban -miaz? - kérdezte
-haragszol rám valamiért? - néztem rá
-mi? Nem, dehogy haragszok de miért kérdezed?
-mert fura vagy
-fura vagyok? - nézett rám mint egy hülyére
-igen! Vagyis..nem de igen..mármint nem de..igen eléggé
-ezt kifejtenéd jobban?
-hát..ahj csak ma eddig olyan furán viselkedtél velem..valami baj van?
-öhm..nem nincs - mondta közben megint a padlót bámulta. Aha. Hazudik.
-de tudom hogy van valami! Nem ilyen szoktál lenni
-nem tudom miről beszélsz - mondta

Csodás. Nem akarja elmondani. Hát márpedig nem hagyom annyiba. Odamentem hozzá a tenyerembe vettem az arcát és magamfelé fordítottam. Így már végre a szemembe nézett.

-Payt.. - kezdtem - nem tudom mit csináltam de sajnálom - mondtam halkabban

Erre nem válaszolt. Csak néztünk egymás szemébe közben vibrált a levegő. Szemei megint az ajkaimra ugrottak majd vissza a szememhez. Nem tudom mit láttam a tekintetében. Egyszerre mindent és semmit. Sose tudom éppen mire gondol csak néha utal rá.
Ahogy most is. Egyik kezét felemelte majd az enyémre tette amivel még mindig az arcát fogtam majd egyik ujjával elkezdte a kézfejemet simogatni. A tekintete megállt a szemeimnél. Te jó ég. Mi ez az érzés a hasamba?? Ilyenek lennének azok a bizonyos pillangók? Uramatyám! Továbbra sem tudom mi játszódhatott le a fejében de azt tudtam hogy megint a csókjára vágyom. Nem haboztam valami sokat. Ajkaimat hirtelen az övéire tapasztottam és melegség járta át a testemet. Szent ég! Megbolondultam.
Miután észbekaptam hogy mit csinálok lassan elhúztam a fejem majd félve de a szemeibe néztem.

-öhm.. - ennyi volt amit ki tudtam ejteni a számon

Kislányos zavaromba elengedtem az arcát majd a földre szegeződtek a szemeim. Uristen.
Payt egy szót sem szólt csak egy kevés idő után egyik kezével megfogta az arcomat majd ajkai meg is találták az enyémet. Elolvadok. A nyelve átszökött a számba és játszadozott az enyémmel. Másik kezét a derekamra helyezte majd közelebb húzott magához.
Nem is tudom mihez hasonlíthatnám ezt az érzést. Annyira jó..vele.
Ha rajtam múlott volna egészen másnapig így ittmaradok vele de a csodás pillanatot egy telefoncsörgés zavarta meg.

-öhm..bocs ezt fel kell vennem - mondta majd arrébb sétált. Ez kínos

A telefonbeszélgetés:
-mivan? - kérdezte Payt bunkón
-csak szólni akartam hogyha bármi történik Y/n és közted esküszöm kinyírlak - mondta Chase
-most tényleg ezért felhívtál??
-ja
-te bolond vagy
-csak figyelmeztetlek
-nem kell a hiszti de köszi
-Payton komolyan beszélek! Ha lesz bármi..
-nem lesz öcsike, na haloo - mondta Payt majd kinyomta a telefont és visszaindult hozzám.

-Ki volt az? -kérdeztem
-jaa öhm csak a nővérem
-aaa..értem - mondtam majd csak kínos csendben ácsorogtunk
-Y/n...
-igen?

Payt közelebb jött hozzám majd két kezébe vette az arcomat és mélyen a szemembe nézett.

-ne haragudj hogy bunkó voltam veled - kezdte és a szemeibe láttam az őszinteséget - nézd én egyáltalán nem haragszok rád meg semmi..tényleg csak..ahjj
-csak mi?
-mhm..elönt a féltékenység amikor Chasevel vagy.. - vallotta be végül. Aztarohadt.
-de hát nincs is mire..semmit nem jelent nekem
-tegnap még mást mondtál..
-ja öhm..hát az..na igen az tegnap volt
-titkolsz előlem valamit? - kérdezte arcba mászó tekintettel
-neeem dehogy
-hát ez nem volt valami meggyőző - mondta mosolyát visszatartva
-hanyagoljuk a témát - kértem
-inkább folytassuk amit elkezdtünk - javasolta
-hát..ha akarod 😳
-nos..ki kéne takarítani a házat - mondta
-mivan? Jaa..öhm igen tényleg..
-vagy te másra gondoltál? - kérdezte ravasz mosolyra húzva a száját
-NEM!
-ja gondolom. Tiszta vörös vagy kislány
-rohadj meg!
-jó naa bocsánat
-mondd mibe segítsek még? - kérdeztem kicsit bunkó hangnemben
-abban hogy ne durcizz.
-NEM IS DURCIZOK!
-hát ha te mondod - nevetett - de ilyenkor is cuki vagy
-😑😑😑
-felkeltenéd a többieket durcis?
-már megyek is - mondtam majd elindultam kifele de Payt megfogta a karomat és visszahúzott
-Y/n
-mondd
-ma este beszélnünk kell valamiről, oké?
-miről?
-majd meglátod - mondta majd adott egy puszit a számra
-ahm..oké - mondtam majd kisiettem a szobából. Na ilyen ideges életemben nem voltam még.

Még mindig hiszek bennünk (P.J.M)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora